Budapest – Terror Háza Múzeum, Vasfüggöny

Terror Háza Múzeum

Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott fel magába, hogy lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. Amikor 2002 februárjában az emlékhelyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket. Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés. A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő, hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására múzeumot hozzon létre. A 2002. februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária.

Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.

Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.

A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.

Vasfüggöny szobor

Rozsdás láncok idézik fel az egykori ÁVH-székház előtt a negyven évig fennálló határzárat.

A Terror Háza Múzeum előtt pénteken leplezték le F. Kovács Attila művét, mely egyszerre állít emléket annak, hogy Magyarország elsőként bontotta le a hírhedt vasfüggönyt, s megidézi azt a negyven évet is, amikor az országot aknák, műszaki zár, katonák zárták el szinte hermetikusan a szabad világtól.Még véget sem ért a második világháború, még össze sem ült a Nürnbergi Törvényszék, a győztesek már egy újabb háborúra készültek egymás ellen. Churchill 1946-os fultoni beszédében fogalmazott úgy, hogy Kelet-Európát vasfüggöny zárja el a szabad világtól. Ez a vasfüggöny aztán a valóságban is felépült. És amikor már képtelen volt védelmezni az elnyomást, 1989-ben leomlott, vele pedig maga a rendszer is eltűnt. Péntektől rozsdás vasláncok függnek a Terror Háza Múzeum előtt, első látásra talán kissé közhelyesen, egy valóságos vas(vaslánc)függöny idézi fel az egykori határzárt, de ha közel megyünk hozzá, s látjuk, hogy a verőfényes augusztusi napsütés is alig szűrődik át a monstrumon, mégis megértünk valamit a vasfüggönyről és az efféléket építő rendszerekről.

F. Kovács Attila a mű – és nem mellesleg a Terror Háza vizuális megálmodója – lapunknak nyilatkozva elmondta: „A vasfüggöny az emberek – és főként a Nyugaton élők képzeletében nem egy szögesdrót kerítés volt, hanem egy tömör, áthatolhatatlan, rozsdás, szegecselt vasfal, amit kevesen láttak a valóságban és külsőleg inkább színházi vasfüggönynek vizionálták, mint drótkerítésnek, ahogyan erről a korabeli karikatúrák is tanúskodnak.”

Az emlékmű tervezése kapcsán ezért a művész elképzelése az volt, hogy ne magát a valódi szögesdrótból készült vasfüggönyt vagy annak részletét idézze meg, hanem valamiféle tárgyiasult esszenciát arról, amit az emberek tudatában jelentett, jelenthetett a vasfüggöny. „Szöges­drótot nem akartam használni, annak szimbolikája ma egyébként is inkább a koncentrációs táborokhoz köthető, bár az eredeti határzár abból készült, és talán az sem véletlen, hogy táborszerűen választotta el keletet nyugattól – magyarázta F. Kovács Attila. – A vasláncot ítéltem arra legalkalmasabbnak, hogy kifejezze azt, amit személy szerint én is gondoltam a vasfüggönyről 13 elutasított útlevélkérelemmel a zsebemben. A vasláncot, melynek brutális fizikai megjelenése és szimbolikus jelentése egyaránt alkalmassá teszi a nehezen leírható tudati és fizikális országbezártságnak a megjelenítésére. A vasláncot, ami, mint hajdan énekeltük, a „lábon nehéz volt”, és amit a szomszédos ország miniszterelnökének is a nyakába akasztottak… Nagy dolognak tartom, hogy a fiatal generációk ezeket a történeteket ma már mint scifit hallgatják. Nekik szánom ezt az emlékművet.”

Zsigmond Attila, a Budapest Galéria vezetője – akik hivatalból döntöttek a műalkotás elhelyezéséről – lapunknak elmondta, a vasfüggönyt megjelenítő alkotás erős jelkép, színvonalas alkotás. A hatalmas T alakú traverzekről saját súlyuknál fogva függő vasláncok felidézik a vasfüggöny szó szerinti, valóságos és elvont értelmezését egyaránt.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint fontos, hogy legyen a főváros kiemelt pontján egy olyan emlékmű, mely arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy 1989-ben Magyarország – a huszadik században másodszor – világtörténelmet írt: 40 év után lebontottuk a vasfüggönyt. A történész hozzátette: a vasfüggöny leomlása után pedig a berlini fal következett, s ezzel együtt az egész kommunista rendszer bukása. Schmidt Mária szerint ezért a vasfüggöny kinyitása a rendszerváltoztatás egyik legerősebb szimbóluma. „A múzeum a Hősök Falával korábban az 1956-os forradalom hőseiről, áldozatairól emlékezett meg; jó látni, hogy nap mint nap magyarok és külföldiek százai nézik meg azoknak a képeit, akiknek az áldozatára volt szükség ahhoz, hogy mi most szabadságban élhessünk” – fejtette ki a főigazgató, hozzátéve: a Terror Háza Múzeum mára nemcsak egy múzeum, hanem nemzeti emlékhely lett. Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy volt bátorságunk elsőként szembenézni a múltunkkal. F. Kovács Attila munkája ennek a törekvésnek a másik állomása, nemcsak a határnyitásnak állít emléket, hanem mindannak a megaláztatásnak és szenvedésnek, amit a vasfüggöny negyvenéves fennállása okozott. Schmidt Mária az 1989-es eseményekre következetesen a rendszerváltoztatás szót használja, ezzel is kifejezve, hogy: „Magyar állampolgárok közös akarataként és tetteként köszönthetett ránk a szabadság.

Hamvay Péter

Forrás: http://www.terrorhaza.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*