Az 1956-os emlékművet F. Szőke Gábor volt Munkástanács elnökének adományából állították fel a város főterén.

1956 őszének forradalmi napjaiban intenzív és számos formában megjelenő demonstratív szimbólumként használták a kortársak a Kossuth-címert. Ezzel már is kapcsolódik az 1848-1949-es szabadságharc eseményeihez.

Az emlékművön ezért éppen a Kossuth-címer felső harmadába lett tűzve az 1956-os forradalom szimbólumaként ismert un. lyukas zászló. A történelmi közgondolkodásban, az október 23-a körüli napokban fogalmazott követelések esetenként szinte szövegszerűen ismétlődtek a bő évszázaddal korábbi “mit kíván a magyar nemzet?!” pontjaira (elégedetlenség, szabadságvágy, demokrácia). A győzelemre reménykedő csatát, mindkét forradalmat leverték, és emberáldozatokat követelő megtorlások követték.

Az áldozatok, elesett hősök emlékét szimbolizálja a kövön hátrahanyatlott férfi figurája, aki bal kezével a ráterülő lobogó végét szorítja, ezzel is emléket állítva a Magyar Szabadságharc Vértanúinak.

Forrás: kozterkep.hu

250 cm magas törött ívű kapuzat, és három faragott, feliratos kő, egy kb. 50–60cm magas kiskockakőből (bazalt) rakott talapzaton. A kapu alatt középen a címert láthatjuk.

Forrás: kozterkep.hu

A szoborról: koncepció és alkotás : Molnár Sándor és Borbás Márton

A nagy kőszikla a szovjet hatalmat szimbolizálja, ahogyan lánctalpakon tiporja el a kis kősziklát, mely hazánkat jelképezi. Útjában áll az a szellemiség és az ország értelmisége és minden szabadságra vágyó polgára, amit egy Sinka verssel szimbolizáltunk. A kis kősziklában egy zászlótartó rúd helyének kivájt lyuk található, amibe az ünnep alkalmával egy lyukas nemzeti zászló szokott kerülni.

Szintén a kis sziklán kaptak helyet a koszorú tartó vas szegek és az áldozataink nevét tartalmazó tábla. A nevek sziklába vésését tervezzük még a tábla helyett.

Az emlékmű tetején három galamb szimbolizálja a szabadságba vetett hitet, a reményt és az összetartó szeretetet. (Ahogyan Pál apostol a szeretet himnuszában írta: “Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.“)
Sajnos a lánctalpak nem eredeti orosz tankról származnak, bár nagyon igyekeztünk. Egy régi munkagépét sikerült megszerezni.

A környező macskakő a pesti utcákat szimbolizálja.

A verset szándékosan csak tükörből lehet elolvasni, ezzel jelképezve Pál apostol isteni kinyilatkozását, ami jól jellemzi azt az igazságot, amit évtizedeken át fordítva hallhattunk.
“Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.“

Forrás: bagyinszki.eu

A felújított településközpont parkosított területén kap helyet az új, 1956-os forradalmat és szabadságharcot felidéző emlékmű, amely elősegíti az emlékezést, az emlékezet ébrentartását, így hozzájárul közösségi identitásunk elmélyítéséhez.

A szobor egy falnak dőlő, bal kezét magasba emelő, meztelen férfit ábrázol.
A talapzat felirata:
“Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére.
Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak.
Az 1956-os emlékbizottság támogatásával állíttatta Dég Község Önkormányzata
2017.”

Forrás: kozterkep.hu

Az emlékmű Borbás Márton szobrász munkáját dicséri, a kivitelezést pedig az Argomex Kft. végezte.

– Ez az emlékmű szimbolikusan az ’56-os forradalomnak azt a mozzanatát ábrázolja, amikor a magyarság egy nagyhatalmi vasfüggönytől szabadulni próbál – segít a mű értelmezésében az alkotó. Ezt jelképezi az ajtót lebbentő függöny, ami a magyar zászló is egyben, és képzeletben egészen november 4-ig viszi el a szemlélődőt. Mint tudjuk, ezt követte a megtorlás időszaka, a szabadságvágy pedig egészen a rendszerváltásig ott dolgozott az emberekben. Mégis azt gondolom, ennek a néhány hétnek köszönhetően lehet most nekünk emlékművünk.

Forrás: http://www.newjsag.hu/