Júl 22

Desmond Child – Egy szabad országért

Desmond Child az Origónak: Szenvedélyesen kell szeretnünk ezt az országot.

Desmond Child

Desmond Child / Forrás: desmondchild.com

Felsorolni is lehetetlen, hány világsláger fűződik Desmond Child nevéhez. A Kiss, Bon Jovi, Bonnie Tyler, az Aerosmith, Robbie Williams, Shakira, Katy Perry, Ricky Martin vagy a The Rasmus csak néhány azok közül a sztárok közül, akik nagy sikereket köszönhetnek a most 62 éves, magyar származású dalszerzőnek. Desmond Child mindössze 18 évesen tudta meg, hogy az édesapja báró Márfy Sándor, de magyar gyökereinek nagy jelentőséget tulajdonít: idén februárban a magyar állampolgárságot is megszerezte. Az I Was Made for Lovin’ You, a Livin’ on a Prayer, a You Give Love a Bad Name, a Crazy vagy a Livin’ La Vida Loca után mostantól az 1956-os emlékév hivatalos dala is Desmond Child nevéhez fűződik majd: július 13-án és 14-én rögzítették az „Egy szabad országért” (Land of the free) című dalt, neves hazai énekesek közreműködésével. Közben adott interjút az Origónak.

Forrás: origo.hu

ápr 18

Elvis Presley Budapest díszpolgára lett

Az énekes ugyanis 1956-ban egy amerikai tévéshow-ban a Béke a völgyben (Peace In The Valley) című dal eléneklése után a műsorvezető Ed Sullivannel együtt felszólította a mintegy harminc milliós amerikai nézőtábort: adakozzanak az magyar forradalom résztvevői számára.

A felszólítás után nagyon sok, főleg élelmiszereket tartalmazó csomag érkezett Magyarországra.

máj 06

Az 1956-os forradalom a művészetekben 1.

Az 1956-os forradalom közvetlen élményét ábrázolták az Irodalmi Újság 1956. november 2-án megjelent híres „forradalmi számának” versei és prózai írásai a kor számos ismert magyar költőjétől és írójától.

Költemények
Bereményi Géza: Corvin-köziek
Ferdinando Durand: Ó, halott magyarok
Faludy György: Ezerkilencszázötvenhat, te csillag
Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után (Kádár Jánoshoz 1981-ben)
Jankovich Ferenc: Idei hó
Jobbágy Károly: Tigrisek lázadása.
Juhász Ferenc: Krisztus levétele a keresztről (eposz)
Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról
Kim Cshun-szu: Egy budapesti kislány halálára
Lezsák Sándor: Krónika, december, 1956.
Márai Sándor: Mennyből az angyal – menj sietve
Nagy Gáspár: Öröknyár – elmúltam 9 éves
Nagy István: Indul a pesti tüntetés
Petri György: Nagy Imréről
Simai Mihály: Költő, most kell szólanod!
Somlyó György: Budapest, 1956. Karácsony
Szabó Lőrinc: Meglepetések
Szentkúti Ferenc: Hősköltemény egy pesti srácról
Szőcs Géza: Ballada Falábú Jancsiról
Szőcs Géza: A pesti srácok
Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán
Tollas Tibor: Bebádogoznak minden ablakot
Vas István: Az új Tamás; Mikor a rózsák nyílni kezdtek
Váci Mihály: Népünk legtisztább áldozása (napló versekkel)
Mico Vlahovic: Ave Hungária

A verseket lásd: 56 versben – a www.gondola.hu fóruma. 43 ország költőinek 150 versét tartalmazza a Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek!) c. verseskötet. A kötet a MEKen. Lásd még: Mennyből az angyal (CD).

Prózai művek
Aczél Tamás: Illuminációk (regény)
Albert Camus: A magyarok vére
Benedikty Tamás: Szuvenir (regény)
Csernák Árpád: Felnőtté tiporva: regény az ötvenes évekről és az 1956-os forradalomról. (Pomáz, Kráter Műhely, 2003)
Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 (napló)
Dénes Tibor: Budapest nincs többé Budapesten (regény)
Déry Tibor: Számadás; Philemon és Baucis (elbeszélések)
Domahidy András: Tizenhat zár (regény)
Ember Mária: Mindent késve (1956-os napló, Budapest, 2006)
Értavy Baráth Kata: Történelem – kitűnő: regény az 1956-os szabadságharc idejéből (Cleveland, 1966)
Galgóczy Erzsébet: Közös bűn. Budapest, 1976 (regény)
Gergely Ágnes: Stációk (regény)
Kabdebó Tamás: Minden idők (regény)
Karátson Gábor: Ötvenhatos regény. (Budapest, 2005. Helikon)
Karinthy Ferenc: Epepe (regény)
Karinthy Ferenc: Budapesti ősz. Budapest, 1982 (regény)
Konrád György: Cinkos (regény)
Kovács István: A gyermekkor tündöklete (regény, Budapest, 1998)
Simonffy András: Rozsda ősz (regény)
Szakonyi Károly: Bolond madár (regény)
Szalay Károly: Párhuzamos viszonyok (regény)
Szilágyi Andor: A világtalan szemtanú (regény Mansfeld Péterről, Budapest, 1989)

A cikk folytatódik: Az 1956-os forradalom a művészetekben 2.

Forrás: wikipédia