jún 30

Lévai István ítélete

Békés, 1936 jan.24.
Fogl:  MÁV kocsirendező
Ítélet: 20 év. 20 éves.

levai_istvan

Október 26-án este a forradalom hírére Békéscsabán is a Jókai színház művészeinek a szervezésével tüntetésre került sor. A tüntetésen Ő vitte a Nemzeti zászlót.

27.- én megalakult a Forradalmi Bizottság.

27.- én első ténykedéseként részt vett a lőkösházi sínfelszedésében és a békéscsabai állomásról induló szerelvény összeállításában.

A Nemzetőrség megalakulása után belépett a nemzetőrségbe.

Nov. 4-én hajnalban szolgálatban volt az orosházi úton Szelezsán Mihállyal aki szintén a MÁV alkalmazottja volt és egy békési kutyás rendőrrel.

A hajnali orosz támadást, aminek szemtanúja volt jelentette a Rendőrségnek.

Nov. 4.-e után letartóztatják, de pár nap után szabadon engedik, “lakhely elhagyás tilalommal” megfűszerezve.

Az állomáson kapcsolatba került a Katonai Kommendás hivatal tisztjeivel.

Fölveszik a kapcsolatot a Barnevál Munkástanácsával. amelynek ekkor már Bóna Barnabás az elnöke. Olyan elhatározásra jutnak, hogy az ellenállást tovább folytatják.
Megszervezik a röpcédula gyártást és terjesztést.

Nov. 18-án. Polgár János, Szelezsán Mihály és Szlancsik János segédletével elvágják a MÁV és Posta hírközlő távvezetékeit, 48-at.
Amely több napra megbénította a hírközlést. Ez a ténykedésük erősen súlyosbította az ítéletüket.

Nevéhez fűződik az eskü szövegének a megszerkesztése.

A vádirat szerint Ő volt a csoport szellemi irányítója.

1957. február 28.-án tartóztatják le.

Börtönei: Gyula, Szeged, Gyűjtő, Vác, Sátóraljaújhely.

Szabadulása után munkahelyein különböző hátrányokat szenved.

Már a rendszerváltás előtt elsőként alakítja meg Vidéken, Békés megyében a Politikai Foglyok Szövetségét.

A POFOSZ felhatalmazásával a Román forradalom idején gyógyszert és ruhaneműt szállítanak Aradra.

A Román Forradalom győzelme után segítséget nyújt az aradi Politikai Foglyok szövetségének megszervezéséhez.
Részt vesz a romániai Politikai Foglyok Szövetségének bukaresti kongresszusán.

A rendszerváltáskor aktívan vesz részt a pártok szervezésében.

A rendszer váltás után a POFOSZ küldöttekként a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz kerül felügyelőnek.

A POFOSZ-nak megyei elnöke, az országos Etikai Bizottság elnöke, országos elnökségi tag.

Sikeres munkáját több kitüntetéssel honorálták.

jún 16

Magyar Szabadság napja – Június 19.

magyar_szabadsag_napja_01

Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján?

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.

A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a “menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven többnapos programsorozatot tartanak. A gödöllői ünnepségen a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által életre hívott Magyar Szabadság Napja Díjat is átadják. A kitüntetést az idén Csoóri Sándor veheti át az ország függetlenségéért kifejtett irodalmi-közéleti munkássága elismeréseként. A díjat 2000-ben Nemeskürty István történész, 2001-ben Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök felesége, 2002-ben Makovecz Imre építész vehette át.

jún 02

A Nemzeti Összetartozás Napja Gyulán – 2014

AZ ÖSSZETARTOZÁS JEGYÉBEN SZERVEZETT EMLÉKEZÉS A TRIANONI SZÖRNYŰSÉGRE.

A program szép napsütéses időben, nagyszámú közönség előtt zajlott szerdán június 4-én. Délután a város zászlóját félárbocra engedték és megszólaltak a templomok harangjai.
Az esemény előtt illeszkedő dalokkal várták az érdeklődő közönséget.

A partiumi Nagyszalonta polgármesterének beszéde, az elmondott gondolatok, a versek, a kórusművek és az egyházi szolgálat kerek egészként hatottak – igazi közönségsikert is jelentettek.

Az idősebb korosztály mellett, sok fiatal vett részt a közösségi eseményen.

Alapítvány és az önkormányzat vezetői gyertyát gyújtottak és a székelykapu tövében elhelyezték.
az emlékezés virágait is.

Bagyinszki Zoltán

LEGvegso

Pénzes Sándor (Gyulai Hírlap) fotóriportja a városi emléknapról.