Fodor Gyuri – a kurátor – búcsúzik Kiss Györgytől

“Megcsinálom a magam munkáját, legyen akár az az én rosszom is, de az enyém legyen.”
(Kiss György)

Fájdalommal búcsúzunk a Baráttól, a Díszpolgártól (1996), a Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjas, zseniális Polihisztortól (festő, szobrász- és éremművész), de elsősorban egy olyan embertől, aki minden megmozdulásában őszinte és igazhitű gyulai volt.

Noha Budapesten született 1943-ban, és oda is vezérelte a sors, mindig szívesen gondolt vissza alma mater városára.

Gyuri bácsival egy gimnáziumba jártunk, ez a hely, az Erkel, óriási szellemeket nevelt ki. Szobrainak vésett márványában ma is ott a gyulai Vár, a Németváros emléke, a történelmi távlatok megidézésnek igénye, a temetők feszült csöndje, a teremtő erő küzdelmes évei.

Övé volt 2009-ben a világ legszebb érme, amelyen a Mi várunk domborul. Nekünk, értünk alkotta csodatárgyait.

Kuratóriumunk legbüszkébb az 1956-os emlékműre az Október 23. téren. Stáció című domborműsorozata a Kálvária kápolnánál őrzi emlékét.

Méltán tekintjük híres gyulainak, és emlékét nemkülönben méltóan őrizzük meg!

Isten áldjon, Gyuri bátyánk, légy szabad!
“Fogadd el: egyszer te vagy a galamb, máskor meg a szobor.” (Scott Adams)

A gyulai emlékmű Kiss György munkája:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..