Júl 22

Simonyi Imre 1956-os tevékenysége

Csibra István monográfiájának részlete

1956 tavaszától ismét Gyulán találjuk Simonyi Imrét. Beteg és nincs miből élnie. Az októberi forrongásnak köszönhetően azonban felelős szerkesztője lesz a rövid életű (1956. november 1-től december 31-ig hetente kétszer megjelenő) Gyulai Hírlapnak. Az 1956-os népfelkelés időszakában tehát újra cikkeket ír, amelyek egyáltalán nem uszító hangneműek, amivel később vádolják, hanem meglepően mértéktartók, különösen az ő kiélezésre hajlamos modorához-stílusához képest.

Ekkor, tehát 36 éves korában jelent meg első kis verseskötete, a Tisztességes írás, amely azonban forradalmi (pontosabban „ellenforradalmi”) tevékenysége miatt nem kerülhetett forgalomba. Ő maga árulta a pár forintos kis füzetet, például a híres gyulai Húsüzemben és másutt. Egyes adatok szerint a kis kötet az egyik corpus delicti lett a bűnperében. Olvasd tovább

jún 25

10 éve halt meg Nádházi János, a gyulai 56′-os Forradalmi Bizottság elnöke

Az évforduló emlékére cikksorozatot adunk közre az egykori közkedvelt főszerkesztő tollából. (Gyulai Hírlap, 1992.)

Nádházi Jánost nagyon sokan ismerik városunkban. Népszerű szociáldemokrata politikus volt Gyulán és környékén a II. világháborút követő rövid koalíciós időben. Az 1956-os forradalomban a gyulai eseményekben kiemelkedő szerepet játszott, a Forradalmi Bizottság elnökeként. E két rövid időszak között és után nem volt könnyű élete. Megjárta a börtönt is, legtöbben tudomást sem vettek róla, csak néhány igaz barát tartott ki mellette. “Válthatott” volna nemegyszer, de ő mindvégig kitartott eszméi mellett, s hitt abban, lesz még demokrácia Magyarországon. Nem csalatkozott hitében, megérte – igaz, már idős fejjel – a rendszerváltozást. A ma 71 éves ember beszéli el életét.

Kitartott eszméi mellett

Szüleim szegényen házasodtak össze. Amikor édesapámat a ’14-es háborúba elvitték, az első gyermekük megvolt, s édesanyám a következővel volt viselős. Egyébként élete során 15 gyereket szült, közülük hatan maradtunk életben.

Amikor apám hazajött, sajnos, a Vörös Hadseregbe is besorozták, ott is szolgálatot kellett teljesítenie. Az úgynevezett Tanácsköztársaság leverése után emiatt sok meghurcoltatásban, verésben volt része. A szegénység, meg talán a sok megpróbáltatás miatt lett szocialista gondolkodású. s hitt abban az eszmében, úgy vélte, az jót is tud hozni az embereknek. Olvasd tovább

ápr 14

Beszámoló, tájékoztató az Október 23 Alapítvány 2014. évi tevékenységéről

1. RENDEZVÉNYEINK
2. HONLAPUNKRÓL
3. KURATÓRIUMI ÜLÉSEK
4. GAZDÁLKODÁSUNK RÖVIDEN
– MELLÉKLETEK

Sikeres, sok munkát igénylő évet zártunk. Kuratóriumi üléseinket aktuálisan megtartottuk, amelyeket külön emlékezetők dokumentálnak. A Civil törvény változásai szükségszerű jelentős módosításokat kényszerítettek szervezetünkre. Biztonságunk érdekében jogi segítséget kértünk dr. Kliszek Antal ügyvéd úrtól, aki 2014. év elejére elkészítette az új Alapító okiratunkat a meghatározó törvényi változtatások beépítésével. A törvényi, bírósági jóváhagyást követően a dokumentumokat a februári ülésünkön elfogadtuk, és e szerint az idei évben már 5 fős kuratórium dolgozott alapítványunk vezetésében. Olvasd tovább

jún 30

Lévai István ítélete

Békés, 1936 jan.24.
Fogl:  MÁV kocsirendező
Ítélet: 20 év. 20 éves.

levai_istvan

Október 26-án este a forradalom hírére Békéscsabán is a Jókai színház művészeinek a szervezésével tüntetésre került sor. A tüntetésen Ő vitte a Nemzeti zászlót.

27.- én megalakult a Forradalmi Bizottság.

27.- én első ténykedéseként részt vett a lőkösházi sínfelszedésében és a békéscsabai állomásról induló szerelvény összeállításában.

A Nemzetőrség megalakulása után belépett a nemzetőrségbe.

Nov. 4-én hajnalban szolgálatban volt az orosházi úton Szelezsán Mihállyal aki szintén a MÁV alkalmazottja volt és egy békési kutyás rendőrrel.

A hajnali orosz támadást, aminek szemtanúja volt jelentette a Rendőrségnek.

Nov. 4.-e után letartóztatják, de pár nap után szabadon engedik, “lakhely elhagyás tilalommal” megfűszerezve.

Az állomáson kapcsolatba került a Katonai Kommendás hivatal tisztjeivel.

Fölveszik a kapcsolatot a Barnevál Munkástanácsával. amelynek ekkor már Bóna Barnabás az elnöke. Olyan elhatározásra jutnak, hogy az ellenállást tovább folytatják.
Megszervezik a röpcédula gyártást és terjesztést.

Nov. 18-án. Polgár János, Szelezsán Mihály és Szlancsik János segédletével elvágják a MÁV és Posta hírközlő távvezetékeit, 48-at.
Amely több napra megbénította a hírközlést. Ez a ténykedésük erősen súlyosbította az ítéletüket.

Nevéhez fűződik az eskü szövegének a megszerkesztése.

A vádirat szerint Ő volt a csoport szellemi irányítója.

1957. február 28.-án tartóztatják le.

Börtönei: Gyula, Szeged, Gyűjtő, Vác, Sátóraljaújhely.

Szabadulása után munkahelyein különböző hátrányokat szenved.

Már a rendszerváltás előtt elsőként alakítja meg Vidéken, Békés megyében a Politikai Foglyok Szövetségét.

A POFOSZ felhatalmazásával a Román forradalom idején gyógyszert és ruhaneműt szállítanak Aradra.

A Román Forradalom győzelme után segítséget nyújt az aradi Politikai Foglyok szövetségének megszervezéséhez.
Részt vesz a romániai Politikai Foglyok Szövetségének bukaresti kongresszusán.

A rendszerváltáskor aktívan vesz részt a pártok szervezésében.

A rendszer váltás után a POFOSZ küldöttekként a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz kerül felügyelőnek.

A POFOSZ-nak megyei elnöke, az országos Etikai Bizottság elnöke, országos elnökségi tag.

Sikeres munkáját több kitüntetéssel honorálták.