Fotó:  ifjú. Bagyinszki Zoltán Budapest

A mosonmagyaróvári ’56-os emlékpark – Gyásztér – az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely.

Története 1989-ben, egy emlékmű állítására vonatkozó kötelezettségvállalással kezdődött, melynek teljesítésére bizottságot is létrehoztak. A későbbi, monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő.

Az emlékmű elkészülte (1991) előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb (1989) és ötvennégy, névre faragott kopjafa (1990) Horváth Gábor és Németh Alajos felajánlásából.

Az így elkészült emlékhelyen a Jézus levétele a keresztről (Golgota) alkotás avatására 1991. október 26-án a Városi Gyásznapon került sor. Azóta a sortűz napján minden évben a legmagasabb közjogi méltóságok és közéleti személyiségek (is) fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt.

1992-ben a város képviselőtestülete által hozott határozat (117/1992 (IX.7.) Ktsz.) alapján „az Ipartelepen az 5091/1. hrsz-ú közterületet ’56-os emlékparknak” nevezték el. A város lakossága azonban Gyásztérnek mondja ezt a véráztatta teret.

2011-ben a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet „Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér” (Határőr u. 10. előtti tér) helyszínt Történelmi emlékhellyé nyilvánította.

2014-ben a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület állított kopjafát az 1957-es győri koncepciós per sor kivégzett mártírok emlékére.

Szintén ebben az évben még a Nemzeti Örökség Intézete is kihelyezte emlékoszlopát, a terület, mint történelmi emlékhely jelölésére.

A Gyásztér, 2015-ben Mosonmagyaróvár Helyi Értéktárába, 2016-ban pedig Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárába is felvételt nyert.

Az 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron történt borzalmas sortűz áldozatainak állít emléket az alkotás. Az elesetteknek állított kopjafák között közelíthető meg a hatalmas terméskövön kiemelt szoborkompozíció.

A sortűz helyszínén – a városban azóta Gyász térnek nevezett területen – található háromalakos kompozíció megrendítő látvány.

Október 26. Mosonmagyaróváron gyásznap.

Az emlékmű a város idegenforgalmilag nem túl látogatott (ipartelep) részén fekszik.

Forrás: www.kozterkep.hu, Bagyinszki Zoltán

Ötven évvel ezelőtt Budapesten a Műegyetem aulájában volt – diákok és tanáraik részvételével – az az izzó hangulatú megbeszélés, amely minden történelemkönyvben az 56-os forradalom kiindulópontjaként szerepel.

Ugyanott hétfőn felavatták a Műegyetem 56-os emlékművet. Ünnepi beszédet Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott, a szobor leleplezését követően mintegy tíz 56-os szervezet képviselője koszorúzta meg az emlékhelyet.

Az alkotás félkör alakú, a közepén látható embercsoportból kiemelkedik egy több mint négy méter magas női alak. Az emlékmű jobb és bal szárnyán egy-egy felirat olvasható: „Az 1956-os forradalom bölcsője”, valamint „Üdv néked, ifjúság! Üdvöz légy, magyar nép!”. Az alkotókat, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, valamint Schilling Zsolt* építészt az 56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.

Forrás: wikimapia.org
*Róbertről javítva

A monumentális 1956-os emlékmű – ’56-osok tere, Budapest -Városliget.
Az i-ypszilon csoport alkotása.

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi…

Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél?! – bazalt kockakővel az előtérben.

Forrás: Bagyinszki Zoltán