Fotó: ifjú. Bagyinszki Zoltán Budapest
Kategória: Emlékművek
Mosonmagyaróvár – ’56-os sortűz áldozatainak emlékműve, Gyásztér
A mosonmagyaróvári ’56-os emlékpark – Gyásztér – az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely.
Története 1989-ben, egy emlékmű állítására vonatkozó kötelezettségvállalással kezdődött, melynek teljesítésére bizottságot is létrehoztak. A későbbi, monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő.
Az emlékmű elkészülte (1991) előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb (1989) és ötvennégy, névre faragott kopjafa (1990) Horváth Gábor és Németh Alajos felajánlásából.
Az így elkészült emlékhelyen a Jézus levétele a keresztről (Golgota) alkotás avatására 1991. október 26-án a Városi Gyásznapon került sor. Azóta a sortűz napján minden évben a legmagasabb közjogi méltóságok és közéleti személyiségek (is) fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt.
1992-ben a város képviselőtestülete által hozott határozat (117/1992 (IX.7.) Ktsz.) alapján „az Ipartelepen az 5091/1. hrsz-ú közterületet ’56-os emlékparknak” nevezték el. A város lakossága azonban Gyásztérnek mondja ezt a véráztatta teret.
2011-ben a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet „Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér” (Határőr u. 10. előtti tér) helyszínt Történelmi emlékhellyé nyilvánította.
2014-ben a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület állított kopjafát az 1957-es győri koncepciós per sor kivégzett mártírok emlékére.
Szintén ebben az évben még a Nemzeti Örökség Intézete is kihelyezte emlékoszlopát, a terület, mint történelmi emlékhely jelölésére.
A Gyásztér, 2015-ben Mosonmagyaróvár Helyi Értéktárába, 2016-ban pedig Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárába is felvételt nyert.
Az 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron történt borzalmas sortűz áldozatainak állít emléket az alkotás. Az elesetteknek állított kopjafák között közelíthető meg a hatalmas terméskövön kiemelt szoborkompozíció.
A sortűz helyszínén – a városban azóta Gyász térnek nevezett területen – található háromalakos kompozíció megrendítő látvány.
Október 26. Mosonmagyaróváron gyásznap.
Az emlékmű a város idegenforgalmilag nem túl látogatott (ipartelep) részén fekszik.
Forrás: www.kozterkep.hu, Bagyinszki Zoltán
Budapest – Műegyetemi 1956-os emlékmű
Ötven évvel ezelőtt Budapesten a Műegyetem aulájában volt – diákok és tanáraik részvételével – az az izzó hangulatú megbeszélés, amely minden történelemkönyvben az 56-os forradalom kiindulópontjaként szerepel.
Ugyanott hétfőn felavatták a Műegyetem 56-os emlékművet. Ünnepi beszédet Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott, a szobor leleplezését követően mintegy tíz 56-os szervezet képviselője koszorúzta meg az emlékhelyet.
Az alkotás félkör alakú, a közepén látható embercsoportból kiemelkedik egy több mint négy méter magas női alak. Az emlékmű jobb és bal szárnyán egy-egy felirat olvasható: „Az 1956-os forradalom bölcsője”, valamint „Üdv néked, ifjúság! Üdvöz légy, magyar nép!”. Az alkotókat, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, valamint Schilling Zsolt* építészt az 56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.
Forrás: wikimapia.org
*Róbertről javítva
Budapest – 1956-os emlékmű
A monumentális 1956-os emlékmű – ’56-osok tere, Budapest -Városliget.
Az i-ypszilon csoport alkotása.
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi…
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél?! – bazalt kockakővel az előtérben.
Forrás: Bagyinszki Zoltán
Recsk – Nemzeti Emlékpark
A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor. A Rákosi rendszer mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábora közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”.
Itt raboskodott egykor a gyulai Brejska Károly önkormányzati képviselő is. Neve a 3. képen, az emléktábla jobb alsó sarkában olvasható.
Fotó: Bagyinszki Zoltán