Az alkotást 2006. október 23-án avatták fel az 56-osok terén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára.
A mű elkészítésére pályázatot írt ki Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, és e pályázat eredményeként született meg ez a mű.
Az emlékmű fekete, csiszolt gárnitkockákból készült, ún. gránitfolyam hömpölyög a tér irányában, és két oldalát vízfüggöny szegélyezi(né). A vízfüggöny most sem ‘volt jelen’, vagyis ez a része a műnek nem működik. (Legalábbis nekem még nem volt szerencsém, hogy működés közben lássam.) Sajnos a medence része elég elhanyagolt.
Az emlékmű annak a hat fiatalnak állít emléket, akik ezen a helyen szovjet katonai sortűz áldozatai lettek. Tízegynéhány évvel ezelőtt beszéltem olyan emberekkel, akik az áldozatokkal egykorúak voltak, ismerték őket, és jelen voltak az események bekövetkeztekor. Akkor még csak egy emléktábla jelezte (a Szabó palota oldalán), hogy itt milyen események zajlottak 1956. október 24-én. Most több szikla, fejfalapok (előzőleg kopjafák), és egy kopjafa áll még itt a téren.
Az emlékműhöz mérten a tér enyhén szólva kisméretű, az elhelyezése körül elég sok vita folyt avatása előtt, volt olyan terv is, miszerint az új Petőfi szobortól nem messze állítanák fel (eredetileg 5 helyszín jött szóba). Mérete miatt itt a teret nagy részben kitölti.
Amikor készült, olyan szóbeszéd járta, hogy az alkotó elképzelése szerint a mellette levő társasház falán tükröződne a csobogó víz. Eredetileg e helyen állt 1984-től Kiss Nagy András Bazaltbeton térplasztikája, mely most pár száz méterrel arrébb található.
Az alkotást Román Károly, a város díszpolgára avatta fel, beszédét követően került sor a koszorúzásra.
Forrás: kozterkep.hu
