okt 27

Képes beszámoló az Arad, Pécska ’56-os koszorúzásunkról

Szoboszlai per (Pécska…)

A Rákóczi Szövetség és Gyula Város Önkormányzata támogatásával október 25-én autóbuszos kirándulást szervezett az Október 23 Alapítvány Gyuláról Arad és Pécska partiumi városokba.

Aradon a 39 fős delegáció ( Erkel Ferenc és Karácsonyi János Gimnázium diákjai ) közös történelem órán vettek részt a helyi Csiky Gergely Líceum tanulóival, ahol Jámbor Ilona újságíró 1956 eseményeinek romániai kutatója tartott előadást a Szoboszlai perről.

A pécskai szervezkedésről, a több mint 50 bebörtönzött polgárról és a megtorlásról, a 10 kivégzett személy tragikus történetéről, a közelmúltbeli eseményekről és a felállított márvány emlékműről.

A diákok megtekintették a Szabadság szobrot, a Karácsonyi emléktáblát és a pécskai 56-os emlékművet ahol a gyulai Calliopé Diákszínpad tagjai kis műsorral kedveskedtek a jelenlévők számára.

A templomban és az emlékműnél 2-2 szép nemzeti színű szalagos koszorút helyeztünk el a város és az alapítvány ill. a diákok nevében.

A hangulatos különórán sokat tanultunk, az autóbuszban M. Szabó András 56 – os polgármester mesélt hitelesen a gyerekeknek a gyulai ‘56 –ról, megpróbáltatásairól, személyes “élményeiről”.

Megtapasztaltuk sajnos keveset tudunk a környező országok 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó helyi eseményeiről, talán a hazai megtorlástól is szörnyűbb következményekről.

Köszönjük a gyulai és az aradi gimnáziumok segítő közreműködését.

Fotó és szöveg: Bagyinszki Zoltán az Október 23 Alapítvány kuratóriumának elnöke

jún 06

Egy tiszteletreméltó börtönparancsnok

„A legnagyobb hős közöttünk a börtönparancsnok volt…”

Visszaemlékezés a forradalom 60. évfordulója kapcsán Papp László 88 éves nyugalmazott 56-os börtönparancsnokkal. Laci bácsi emberi tartásáról az ’56-os forradalmár szavai tanúskodnak a legjobban.

Nádházi János: „Később átadtak bennünket a börtönbe. Itt történt az a szinte hihetetlen eset másnap reggel, amikor a falnál sorakoztunk. A börtön parancsnoka, Papp László főhadnagy odajött hozzánk sorba, megölelt, megcsókolt bennünket és azt mondta: Becsületes magyar emberek vagytok, ilyenek maradjatok, mindig tisztelettel állok előttetek! Utána tudtuk meg az őröktől, mert ezek között is volt tisztességes ember, hogy a parancsnok délután már Csabán volt, leszerelve, letartóztatva.”

Olvasd tovább

Már 21

Szabadságunkért harcoltak – Kiállítás megnyitó

Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves ismerőseit a
Gyulai Almásy-Kastély Látogatóközpontba a
SZABADSÁGUNKÉRT HARCOLTAK
című a ’48-as és az ’56-os szabadságharcosokat megörökített fényképeit bemutató időszaki kiállítás megnyitójára.

A kiállítást megnyitja: Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere

A kiállítást méltatja: Dr. Kozma Huba, történész

A kiállítás megtekinthető: 2016. március 14. – április 5. között

Már 01

Repülőről gépágyúzták a kecskeméti cigányvárost

1956. október 27-én brutális katonai tisztogatóakciót rendelt el Kecskemét Cigányvárosnak nevezett része ellen a város vakhitű sztálinista parancsnoka, Gyurkó Lajos. Nemcsak tankokkal döntötték romba a putrikat, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Bár a hivatalos jelentés szerint nem halt meg, sőt nem is sérült meg senki, szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak. Gyurkó ráadásul nem állt meg itt, pár órán belül vadászgépeket küldött az utcára vonuló emberek ellen Csongrádra, Kiskőrösre és vérbe borítottaTiszakécskét is. Folytatta volna, de a légierő parancsnoka gyorsan letiltotta az emberek lövetését a levegőből.

„Feltettem a kérdést, kik vannak olyan tiszt bajtársak, akik félnek attól, ha a tömegbe esetleg lőni kell – azok jelentkezzenek, azok menjenek haza, és nem fogunk haragudni rájuk. Akik viszont itt maradnak, a parancsomat maradéktalanul hajtsák végre. Amennyiben nem, úgy fogok eljárni velük szemben, mint háborúban harc közben a parancsnok. Egyetlen tiszt sem volt, aki jelentkezett volna, hogy nem akar részt venni az előre látható harcokban.” Így emlékezett vissza Gyurkó Lajos, a kecskeméti központú harmadik hadtest parancsnoka arra az eligazításra, amit 1956. október 24-én délután tartott a tisztjeinek.

Bár Kecskeméten ekkor, és a következő napon sem indokolta semmi az ilyen jellegű keménységet, Gyurkó a 23-i budapesti események után világossá tette tisztjeinek: a fővárosban ellenforradalom zajlik, és minden erővel és a rendelkezésre álló harci eszközzel meg kell akadályozni, hogy az átcsapjon vidékre, így Kecskemétre is. Olvasd tovább