1956. október 27-én brutális katonai tisztogatóakciót rendelt el Kecskemét Cigányvárosnak nevezett része ellen a város vakhitű sztálinista parancsnoka, Gyurkó Lajos. Nemcsak tankokkal döntötték romba a putrikat, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Bár a hivatalos jelentés szerint nem halt meg, sőt nem is sérült meg senki, szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak. Gyurkó ráadásul nem állt meg itt, pár órán belül vadászgépeket küldött az utcára vonuló emberek ellen Csongrádra, Kiskőrösre és vérbe borítottaTiszakécskét is. Folytatta volna, de a légierő parancsnoka gyorsan letiltotta az emberek lövetését a levegőből.
„Feltettem a kérdést, kik vannak olyan tiszt bajtársak, akik félnek attól, ha a tömegbe esetleg lőni kell – azok jelentkezzenek, azok menjenek haza, és nem fogunk haragudni rájuk. Akik viszont itt maradnak, a parancsomat maradéktalanul hajtsák végre. Amennyiben nem, úgy fogok eljárni velük szemben, mint háborúban harc közben a parancsnok. Egyetlen tiszt sem volt, aki jelentkezett volna, hogy nem akar részt venni az előre látható harcokban.” Így emlékezett vissza Gyurkó Lajos, a kecskeméti központú harmadik hadtest parancsnoka arra az eligazításra, amit 1956. október 24-én délután tartott a tisztjeinek.
Bár Kecskeméten ekkor, és a következő napon sem indokolta semmi az ilyen jellegű keménységet, Gyurkó a 23-i budapesti események után világossá tette tisztjeinek: a fővárosban ellenforradalom zajlik, és minden erővel és a rendelkezésre álló harci eszközzel meg kell akadályozni, hogy az átcsapjon vidékre, így Kecskemétre is. Olvasd tovább →