máj 19

Budapest – Terror Háza Múzeum, Vasfüggöny

Terror Háza Múzeum

Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott fel magába, hogy lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. Amikor 2002 februárjában az emlékhelyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket. Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés. Olvasd tovább

okt 24

Hagyományos tanulmányi kirándulás a Recski – “Magyar Gulagra”.

Az idén 41 diák tekintette meg a gyulai Október 23. Alapítvány szervezésében, a Magyar Szabadságharcos Szövetség, a Gyulakonyha és az Idesüss Pékség támogatásával a tragikus Történelmi Emlékhelyet Recsken.

Az autóbuszban M. Szabó András 56-os gyulai polgármester “mesélt” hitelesen az egykori eseményekről az Erkeles fiatalok számára.

A megrázó film, a helyi szakértő előadása, a hely szelleme, a látott borzalmas egykori körülmények nagy hatást gyakoroltak a szemlélődő gyulai diákokra.

Közösen megállapítottuk: soha többé azt a világot…

Fotó, szöveg: Bagyinszki Zoltán kuratóriumi elnök

dec 13

Az 1956-os forradalom korábban nem látott képeken

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Forrás: erdekesvilag.hu

okt 28

’56-os Emlékest a városi könyvtárban – 2013.

A MŰVÉSZETI GÁLA  Díjazottainak, helyezetteinek listája
Valamennyi résztvevő diák  kapott könyvet és emléklapot!

Vers:
– általános iskola –  1. hely: Kostyalik Krisztina, Magvető, felkészítő tanára Csordás Katalin
– gimnázium: 1. hely: Illés Adrián, Andrássy, felkészítő tanára Pallagi Csilla
– különdíj:
ált. isk.: Nyeste Anikó, Karácsonyi, felkészítő tanára Tóth Kata
gimn.: Kóra Katalin Bianka, Erkel, felkészítő tanára Fodor György
Mokán Márton, Erkel, felkészítő tanára Fodor György

Próza:
– ált. isk. – 1. hely: Nagy Anett, Karácsonyi, felkészítő tanára: Tóth Kata
– gimn.: nem adtak ki díjat

Ének:
– gimz. – különdíj: Peres Vivien, Erkel

Rajz, grafika :
– ált. isk. – 1. hely: Zsilinszki Diána és János, Shenér Mihály Ált. Isk. (Medgyesegyháza), felkészítő tanára Pataky László
– gimn. – 1. hely: Kászoni Anita, Erkel, felkészítő tanára Fodor György

Fotók: Rusznyák Csaba, Gyulai Hírlap