máj 05

1956-ban született híres emberek

január 3. – Mel Gibson, ausztrál színész, filmrendező
január 10. – Keresztes Sándor magyar színművész
január 27. – Pap Vera színésznő
február 7. – Zinaida Greceanîi, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke 2008-tól
február 29. – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos († 2002)
március 9. – Nébald György, olimpiai bajnok kardvívó
március 16. – Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59
március 27. – Békés Pál magyar műfordító, drámaíró († 2010)
március 20. – Vavyan Fable (Molnár Éva), író
április 9. – Esterházy Márton magyar labdarúgó, Esterházy Mátyás fia
április 11. – Hernádi Judit, színésznő
április 24. – Ambrus Mariann, evezős († 2007)
április 30. – Lars von Trier, dán filmrendező
május 4. – Igó Éva, magyar színésznő
május 10. – Francis Kish, születési neve Kiss Francisc, amerikai vizuális képzőművész, filmes, producer, 3D animátor, fotós, költő
május 13. – Szili Katalin, jogász, politikus, az Országgyűlés elnöke
június 11. – Joe Montana egykori amerikaifutball-játékos
június 14. – Gianna Nannini, olasz énekesnő
június 23. – Kenéz György, olimpiai bajnok vízilabdázó
június 25. – Németh György Amadé, magyar történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora
július 1. – Bence Lajos szlovéniai magyar költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő
július 9. – Tom Hanks, amerikai színész
augusztus 19. – Burány Sándor, politikus
augusztus 22. – Orosz Zoltán vezérőrnagy, jelenleg a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke
szeptember 3. – Görbe Nóra, filmszínésznő
szeptember 9. – Szokolay Zoltán író, versmondó-, előadóművész
szeptember 17. – Almazbek Atambajev kirgiz államfő
szeptember 23. – Paolo Rossi, olasz világbajnok labdarúgó
november 27. – William Fichtner, amerikai színész
december 4. – Varga Miklós, magyar énekes
december 7. – Larry Bird, amerikai kosárlabdázó
december 19. – Jens Fink-Jensen, dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
december 26. – Ábrahám Edit, magyar színésznő, a Barátok közt fekete özvegye (alias Berényi Claudia)
december 28. – Nigel Kennedy, angol hegedűművész

máj 05

1956 évhez kapcsolódó események egykori és mai gyulai helyszínei

Térképpel! (beszerzés folyamatban…)

Október 23. tér: Az új ’56-os városi gránit emlékmű
Október 23. tér: ’56-os emlékkő
Kossuth tér: A „ régi emlékmű”, az MDF- kopjafa
Gyulavári híd: Gyulavári emlékmű – kopjafa
Gyulavári híd: Vári hídfője, ahol a fiatalok a szovjet tankokat várták
Máriafalva, Sarkadi út: Szovjet hősi temető, a ledöntött vörös csillagos emlékművel
Dobozi út: Református Új temető Nádházi János, a Forradalmi Bizottság Elnökének sírjával
Béke sugárút: Gyulai börtön, az ’56-os elítéltek egykori élettere
Petőfi tér: Városháza – volt Tanácsi erkély: Nádházi beszéd a tömegekhez
Béke sugárút: Rendőrség előtti útszakasz- ahol lövés is dördült
Béke sugárút: Fekete kendős felvonulás helyszíne
Dobozi út: Református Új temető, Brejska Károly egykori recski fogoly sírja
Gyulavári: Mány Erzsébet ’56-os mártír szülőháza

máj 05

dr. Erdmann Gyula – Békés Megye 1956-ban I-III.

Békés megye 1956-ban I-II.III. Gyula
2006-2009. szerkesztette: Dr. Erdmann Gyula
( Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23.)

Az egyes kötetetek tartalma: ( települések ABC. Sorrendben! )

  • I. Bevezető tanulmány dr. Erdmann Gyula 15-50. oldal, Dokumentumok Almáskamarástól-Békéscsabáig 53-681. oldal
  • II./1. Dokumentumok Békéscsabától-Gyomáig 21-425. oldal
  • II./2. Dokumentumok Gyula 427- 826. oldal
  • III./1. Dokumentumok Hunyától-Okányig 5-307. oldal
  • III./2. Dokumentumok Orosházától-Zsadányig 17-425 oldal

Rövidítések jegyzéke 426-432.oldal
Felhasznált irodalom jegyzéke 431-432.oldal
Személynév mutató 433-514.oldal
Helynév mutató 515-522.oldal

dr. Erdmann Gyula történész, kuratóriumunk tagjának munkája.

Az 1956-os forradalom történetének hazai kutatása intenzíven 1990 után indulhatott meg. Az első lépés a dokumentumok összegyűjtése, rendezése volt, s csak ezután kezdődhetett meg a történészi munka.
A Békés Megyei Levéltárban a ’90-es évek közepén Erdmann Gyula látott hozzá a forradalom helyi történetének kutatásához. Több mint tízéves forrásfeltáró munkájának eredményeként született meg a Békés megye 1956-os történetét bemutató háromkötetes forráskiadvány. E sorozat nyitó darabja a forradalom 50. évfordulójára megjelenő első kötet.

A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az iratokat. E kötet az almáskamarási eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a békéscsabai forrásokkal zárul. Az egy-egy járás, illetve a megye egészét érintő források a járási, illetve megyeszékhely dokumentumai után következnek, azaz a Békés megye egészére vonatkozó iratokat ebben a kötetben közöljük.

A szerkesztő arra törekedett, hogy a közölt források minél pontosabban és minél több szempontból mutassák be, hogy Békés megyében és a megye településein mi történt 1956 októberében és a forradalom leverését követően. Éppen ezért a forradalom heteiben keletkezett dokumentumok – forradalmi bizottsági jegyzőkönyvek, jelentések, röplapok – mellett közli a megtorlás időszakában lezajlott perekben született vádiratok és ítéletek szövegét is. A kötetben megtaláljuk az 1956. november 4-ét követően felállított párt-, igazgatási és fegyveres szervek forradalommal kapcsolatos jelentéseit. Az egymást kiegészítő források alapján a könyv olvasója igen árnyalt képet kaphat mind a forradalomról, mind a megtorlás időszakáról. A kötetbe válogatott legkésőbbi dokumentum 1960-ban keletkezett. Az olvasó eligazodását Békés megye 1956-os történetét bemutató terjedelmes bevezető tanulmány segíti.

A könyv összeállítója és szerkesztője, Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Gazdag publikációs tevékenységéből kiemelkednek a reformkortörténetének fontos kérdéseiről írott tanulmányai és könyvei, valamint az 1950-es évek mezőgazdaság-politikájáról, a beszolgáltatás rendszeréről szóló monográfiája.

máj 05

Recsk – Nemzeti Emlékpark

A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor. A Rákosi rendszer mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábora közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”.

Itt raboskodott egykor a gyulai Brejska Károly önkormányzati képviselő is. Neve a 3. képen, az emléktábla jobb alsó sarkában olvasható.

Fotó: Bagyinszki Zoltán