Emléktáblát avattak dr. Gyarmati István egykori kórházigazgató, a Gyulai Várfürdő fejlesztésében jelentős szerepet vállaló orvos tiszteletére március 19-én a fürdő főbejáratánál. A gyulai önkormányzat, a Gyulai Várfürdő és az Október 23. Alapítvány által állított emléktáblát dr. Görgényi Ernő polgármester és M. Szabó András, az Október 23. Alapítvány alapítója leplezte le.
A rendezvényt a református kamarakórus előadása nyitotta meg, majd Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket. Az igazgató kiemelte: az avatóünnepség azt bizonyítja, hogy a város és a Gyulai Várfürdő méltón ápolja hagyományait, emlékezik meg azokról, akik munkájukkal sokat tettek Gyuláért.
Dr. Görgényi Ernő a posztumusz kiváló polgárt méltató beszédében úgy fogalmazott, egy város csak akkor válhat igazi, összetartó közösséggé, ha polgárai magukénak érzik a közös ügyeket. A polgármester hangsúlyozta: dr. Gyarmati István „nem másoktól várta a megoldást, hanem maga is cselekvő polgárként járult hozzá a közjót szolgáló ügyekhez, időnként kezdeményezőként, máskor támogatóként”.
– A frontról hazatérve a legnehezebb időszakban vállalta magára a kórház megbízott igazgatói posztjával járó hatalmas felelősséget, mintaszerűen mentve a betegeket, a raktárkészletet, a gyógyszereket és a műszereket – mondta a városvezető. Dr. Görgényi Ernő felidézte, dr. Gyarmati István kezdeményezésére korszerű műszerekkel felszerelt buszt indítottak útjára a tanyavilágban.
– Országos modellt teremtett az iskolafogászat megszervezésével, emellett saját pénzéből hozta létre a Közérdekű Célú Kötelezettségvállalás nevű alapítványt a fiatal fogorvosok vidéken tartására – tette hozzá a polgármester.
Az orvos 1945-ben kezdeményezte, hogy a kórház területhez juthasson, és gyógyfürdőt alakíthasson ki a kastély környékén – hangzott el a megemlékezésen. Dr. Görgényi Ernő kiemelte: dr. Gyarmati István felismerte a fürdőgyógyászatban és az erre alapozható gyógyászati turizmusban rejlő lehetőségeket, a gyulai hévíz gyógyításáról készített szakvéleményét a megyei kórház főorvosi kara 1967-ben felterjesztette az Egészségügyi Minisztériumhoz.
– A fürdővárosi mozgalom, amellett, hogy új fejlődési irányt mutatott településünknek, összekovácsolta a város lakóit. Ezek alapján egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy dr. Gyarmati István nélkül Gyula nem lenne az a település, aminek ma ismerjük. A hozzá hasonló gyulaiaknak köszönhetően hatja át a várost hosszú idő óta az alkotó, polgári szellemiség – fogalmazott apolgármester.
M. Szabó András, az emléktábla-állítás kezdeményezője, Gyula ’56-os polgármestere hangsúlyozta: a gyulai ’56-osok régi adósságukat törlesztették az emléktábla-avatással.
– Amikor a gyulaiak közül több mint kilencven személyt letartóztattak 1957 márciusában, a Stéberl-húsüzemnél megjelent egy férfi, aki felhatalmazta a boltvezetőt, hogy kiszolgálja a letartóztatott személyek hozzátartozóit, és azt kérte, ne fogadjon el pénzt tőlük. Ez az ember dr. Gyarmati István volt. Utóbb tudtam meg, hogy ő egyenlítette ki a számlát – idézte fel M. Szabó András.
Az Október 23. Alapítvány alapítója azt is mondta: dr. Gyarmati István olyan népszerű volt Gyulán, hogy „nem merték bántani”, azzal alkalmaztak retorziót vele szemben, hogy nem ismerték el a munkásságát.
– A főorvos gyülekezetünk néhai főgondnoka volt, és számos egyéb egyházi tisztséget is betöltött. Élete példa arra, hogy az Istenbe vetett élő hit gyökeret és szárnyakat ad – fogalmazott Baráth János református lelkipásztor. Mint kiemelte, dr. Gyarmati István „korát megelőzve olyan lehetőségeket ismert fel, amelyek megvalósítása nélkül sem gyülekezetünk, sem városunk nem tartana ott, ahol most tart”.
Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat a fürdő téli főbejáratának falánál. Az ott helyet kapó emléktáblát Szőke Sándor szobrászművész és Csőke Péter kőfaragómester készítette.
Forrás: gyulaihirlap.hu Fotók: Rusznyák Csaba
