jún 25

10 éve halt meg Nádházi János, a gyulai 56′-os Forradalmi Bizottság elnöke

Az évforduló emlékére cikksorozatot adunk közre az egykori közkedvelt főszerkesztő tollából. (Gyulai Hírlap, 1992.)

Nádházi Jánost nagyon sokan ismerik városunkban. Népszerű szociáldemokrata politikus volt Gyulán és környékén a II. világháborút követő rövid koalíciós időben. Az 1956-os forradalomban a gyulai eseményekben kiemelkedő szerepet játszott, a Forradalmi Bizottság elnökeként. E két rövid időszak között és után nem volt könnyű élete. Megjárta a börtönt is, legtöbben tudomást sem vettek róla, csak néhány igaz barát tartott ki mellette. “Válthatott” volna nemegyszer, de ő mindvégig kitartott eszméi mellett, s hitt abban, lesz még demokrácia Magyarországon. Nem csalatkozott hitében, megérte – igaz, már idős fejjel – a rendszerváltozást. A ma 71 éves ember beszéli el életét.

Kitartott eszméi mellett

Szüleim szegényen házasodtak össze. Amikor édesapámat a ’14-es háborúba elvitték, az első gyermekük megvolt, s édesanyám a következővel volt viselős. Egyébként élete során 15 gyereket szült, közülük hatan maradtunk életben.

Amikor apám hazajött, sajnos, a Vörös Hadseregbe is besorozták, ott is szolgálatot kellett teljesítenie. Az úgynevezett Tanácsköztársaság leverése után emiatt sok meghurcoltatásban, verésben volt része. A szegénység, meg talán a sok megpróbáltatás miatt lett szocialista gondolkodású. s hitt abban az eszmében, úgy vélte, az jót is tud hozni az embereknek. Olvasd tovább

jún 23

Emléktáblát állítottak dr. Gyarmati István tiszteletére a Gyulai Várfürdő főbejáratánál

Emléktáblát avattak dr. Gyarmati István egykori kórházigazgató, a Gyulai Várfürdő fejlesztésében jelentős szerepet vállaló orvos tiszteletére március 19-én a fürdő főbejáratánál. A gyulai önkormányzat, a Gyulai Várfürdő és az Október 23. Alapítvány által állított emléktáblát dr. Görgényi Ernő polgármester és M. Szabó András, az Október 23. Alapítvány alapítója leplezte le.

A rendezvényt a református kamarakórus előadása nyitotta meg, majd Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket. Az igazgató kiemelte: az avatóünnepség azt bizonyítja, hogy a város és a Gyulai Várfürdő méltón ápolja hagyományait, emlékezik meg azokról, akik munkájukkal sokat tettek Gyuláért.

Dr. Görgényi Ernő a posztumusz kiváló polgárt méltató beszédében úgy fogalmazott, egy város csak akkor válhat igazi, összetartó közösséggé, ha polgárai magukénak érzik a közös ügyeket. A polgármester hangsúlyozta: dr. Gyarmati István „nem másoktól várta a megoldást, hanem maga is cselekvő polgárként járult hozzá a közjót szolgáló ügyekhez, időnként kezdeményezőként, máskor támogatóként”.

– A frontról hazatérve a legnehezebb időszakban vállalta magára a kórház megbízott igazgatói posztjával járó hatalmas felelősséget, mintaszerűen mentve a betegeket, a raktárkészletet, a gyógyszereket és a műszereket – mondta a városvezető. Dr. Görgényi Ernő felidézte, dr. Gyarmati István kezdeményezésére korszerű műszerekkel felszerelt buszt indítottak útjára a tanyavilágban.

– Országos modellt teremtett az iskolafogászat megszervezésével, emellett saját pénzéből hozta létre a Közérdekű Célú Kötelezettségvállalás nevű alapítványt a fiatal fogorvosok vidéken tartására – tette hozzá a polgármester.

Az orvos 1945-ben kezdeményezte, hogy a kórház területhez juthasson, és gyógyfürdőt alakíthasson ki a kastély környékén – hangzott el a megemlékezésen. Dr. Görgényi Ernő kiemelte: dr. Gyarmati István felismerte a fürdőgyógyászatban és az erre alapozható gyógyászati turizmusban rejlő lehetőségeket, a gyulai hévíz gyógyításáról készített szakvéleményét a megyei kórház főorvosi kara 1967-ben felterjesztette az Egészségügyi Minisztériumhoz.

– A fürdővárosi mozgalom, amellett, hogy új fejlődési irányt mutatott településünknek, összekovácsolta a város lakóit. Ezek alapján egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy dr. Gyarmati István nélkül Gyula nem lenne az a település, aminek ma ismerjük. A hozzá hasonló gyulaiaknak köszönhetően hatja át a várost hosszú idő óta az alkotó, polgári szellemiség – fogalmazott apolgármester.

M. Szabó András, az emléktábla-állítás kezdeményezője, Gyula ’56-os polgármestere hangsúlyozta: a gyulai ’56-osok régi adósságukat törlesztették az emléktábla-avatással.

– Amikor a gyulaiak közül több mint kilencven személyt letartóztattak 1957 márciusában, a Stéberl-húsüzemnél megjelent egy férfi, aki felhatalmazta a boltvezetőt, hogy kiszolgálja a letartóztatott személyek hozzátartozóit, és azt kérte, ne fogadjon el pénzt tőlük. Ez az ember dr. Gyarmati István volt. Utóbb tudtam meg, hogy ő egyenlítette ki a számlát – idézte fel M. Szabó András.

Az Október 23. Alapítvány alapítója azt is mondta: dr. Gyarmati István olyan népszerű volt Gyulán, hogy „nem merték bántani”, azzal alkalmaztak retorziót vele szemben, hogy nem ismerték el a munkásságát.

– A főorvos gyülekezetünk néhai főgondnoka volt, és számos egyéb egyházi tisztséget is betöltött. Élete példa arra, hogy az Istenbe vetett élő hit gyökeret és szárnyakat ad – fogalmazott Baráth János református lelkipásztor. Mint kiemelte, dr. Gyarmati István „korát megelőzve olyan lehetőségeket ismert fel, amelyek megvalósítása nélkül sem gyülekezetünk, sem városunk nem tartana ott, ahol most tart”.

Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat a fürdő téli főbejáratának falánál. Az ott helyet kapó emléktáblát Szőke Sándor szobrászművész és Csőke Péter kőfaragómester készítette.

Forrás: gyulaihirlap.hu Fotók: Rusznyák Csaba

jún 04

A Nemzeti Összetartozás napja Gyulán – 2015

Meghívó – a Trianoni Diktátum Évfordulója alkalmából rendezett közös emlékezésre és gyertyagyújtásra.

Helyszín:
CSIGA-KERT, A Székelykapu előtti terület

Időpont:
2015. JÚNIUS 4. CSÜTÖRTÖK 17.00

Program:

  • KÖSZÖNTŐ, MAGYAR HIMNUSZ – Erkel Ferenc Vegyeskar
  • TÖRTÉNELMI EMLÉKEZÉS – beszédet mond: Petróczki Zoltán a Békés Megyei Kormányhívatal főigazgatója
  • ZENÉS ÖSSZEÁLLÍTÁS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG NÉPDALKINCSEIBŐL – a Békés Banda és János Hajnalka
  • A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK SZOLGÁLATA
  • SZÉKELY HIMNUSZ A KÖZÖNSÉG ELŐADÁSÁBAN
  • 17.40 Virágok elhelyezése és gyertyagyújtás

Minden kedves gyulai polgárt tisztelettel várnak a megemlékezés szervezői: Gyula Város Önkormányzata és az Október 23. Alapítvány

Fotók: Rusznyák Csaba

máj 19

Budapest – Terror Háza Múzeum, Vasfüggöny

Terror Háza Múzeum

Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott fel magába, hogy lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. Amikor 2002 februárjában az emlékhelyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket. Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés. Olvasd tovább