máj 04

Versenyfelhívás – 2011

Kedves gyerekek, szülők, pedagógusok!

Az Október 23. Alapítvány pályázatot hirdet 3 fős csapatok részére
1956-os forradalom Gyulán címmel.

Az alapítvány célja az 1956-os események szélesebb körű megismerése helytörténeti kitekintéssel.

A pályázatnak tartalmaznia kell:
• Egy számítógépes prezentációt (max. 15 dia, Microsoft Office PowerPoint programmal elkészítve)

Korcsoportok:
• Általános iskola 7-8. osztály
• Középiskola 9-10.osztály
11-12. osztály

Javasolt szakirodalom:
• Békés megye 1956-ban Szerkesztette: Dr. Erdmann Gyula

I-II. kötet /középiskola/
I. kötetből a bevezető tanulmány és Nádházi János és társai pere /általános iskola/

A legjobb pályamunkák értékes könyvjutalomban részesülnek, valamint bemutatásra kerülnek a gyulai médiákban.
Jutalmazni szeretnénk a legjobb felkészítő tanárok munkáját is!

A pályázatokat a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: bagyizoli@gyula.hu
2010. november 30-ig „1956 Gyulán” jeligével.

A beérkezett pályamunkákat a kuratórium bírálja el szakértők bevonásával.

Eredményhirdetés 2011. év elején

Jó készülődést és eredményes kutatómunkát kíván az Október 23. Alapítvány!

máj 03

Gyula – az Alapítvány székhelye

Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik.

A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben.

Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet:
Az első eredetelmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal, akinek törzse, vagy annak egy része lehet hogy ezen a területen telepedett le.
A másik elmélet szerint, a város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, és innen ered a város későbbi elnevezése. Általánosságban ez utóbbi elmélet vált elfogadottá.

Gyula első hiteles említése Károly Róbert 1313-ban kelt két oklevelében történik. Ezekben a „kiskirályok” ellen hadakozó uralkodó Gyulamonostorán (pontosabban Julamonustrán) keltezett, s kiderül általuk, hogy Gyula helyén egykor monostor állt. Két évtized múlva, 1332-ben a település már Gyula néven szerepelt a krónikában.

A gyulai vár a mai Gyula város belvárosban fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat.
A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. Feltételezhető azonban, hogy már előtte is állhatott a környéken a Losonczyaknak egy kastélyuk.

1482. április 8-án Mátyás király Hunyad megyét és uradalmát Corvin Jánosnak adományozta, a gyulai uradalmat pedig átadta fiának. Ugyancsak fia hatalmát akarta növelni az 1484-ben kelt rendeletével, amelyben a főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta. Ezzel Gyulát véglegesen a megye székhelyévé tette.

Ebben a városban működik az Október 23. Alapítvány.

A városközpontban, az Október 23. téren került felállításra a Dél-Alföld egyik impozáns ’56-os emlékműve.

Forrás: Wikipédia

máj 03

Emlékül a hősöknek… – a 301-es parcellában jártunk

Gyula város Polgármesteri Hivatala, Önkormányzati és Oktatási Osztálya és az Október 23. Alapítvány szervezésében történelmi emlékezésen vettünk rész Budapesten: Dr. Görgényi Ernő polgármester úr, Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző asszony, dr. Gulyás Imre osztályvezető, M. Szabó András 56-os polgármester, Gyula város díszpolgára, a kuratórium tagjai, az Erkel Ferenc Gimnázium és a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tanulói, tanárai. A budapesti rákoskeresztúri sírkert 301-es parcellájában koszorúk elhelyezésével fejeztük ki tiszteletünket az 56-os hősöknek.

Az utazás buszon töltött idejében M. Szabó András rendhagyó történelem óra keretében elevenítette fel az akkori eseményeket. Bandi bácsi sokszor elérzékenyülve beszélt az átélt időszakról, 1956 üzenetéről.
A múltidézés olyan személyes példákat is jelentett, amiből mindannyian tanulhatunk: emberséget, helytállást, hazaszeretet és tisztességet.
„Hozzátok hasonló fiatalok robbantották ki több mint fél évszázada az 56-os forradalmat! Az elnyomatásban élő nép a szabadság után áhítozott.” – hangsúlyozta.
Gyulai fiatalok életüket is képesek voltak feláldozni a szabadságért: Mány Erzsébet és Farkas Mihály bátor kiállása a kivégző katonai osztagot is megérintette. Nem voltak hajlandók a parancs szerint cselekedni, említette. (Ők nem vállalták a gyilkos sortüzet!)
„A megtorlás időszakában a gyulai börtönben viszonylag emberségesen bántak velünk”- jegyezte meg az „élő történelem megtestesítője”. A későbbiekben Kistarcsa és Tököl börtönrabságában a gyulai összetartozás híres és emlékezetes volt.
A beszélgetésben kiemelte:”Egész életemben fontosnak tartottam a győztes 56-os forradalom célkitűzéseit és az azokat képviselő forradalmárok emlékének ápolását.”

Az emlékmű előtt átszellemülten hallgattuk Bálint Gergely tolmácsolásában a Mi volt 1956 ? című vers gondolatait:
„Szabad vagy, s a jövődet is visszaadják…azt hitted kis magyar, hogy elnézik neked a nagyok… légy büszke arra, ha csak kicsiny kokárda vagy a világnak gomblyukában”

Dr. Görgényi Ernő polgármester úr ünnepi beszédében kiemelte, hogy M. Szabó András 56-os forradalmár, Gyula város akkori polgármestere példakép mindannyiunk számára. Szerencsés nemzedék vagyunk, hogy vannak forradalmárok, akiket még ismerhetünk.
Az 1848-as hősöket említette, akikre a dualizmus korabeli Magyarországon is büszkén emlékeztek. „Az élő forradalmárok hitelesen mondhatják el a történelmet”- emelte ki beszéde második felében.
„A forradalom győzött, csak nem akkor.”- napjainkban, amikor nem kell már félnünk az elnyomó hatalom diktatúrájától, visszagondolhatunk hőseink tisztes helytállására, a szabadságért folytatott küzdelmükre.

Nemzeti imádságunk eléneklése után megkoszorúztuk az 56-os emlékhelyet, majd megtekintettük a sírkert 301-es parcellájának kopjafáit, emléktábláit, emlékműveit.

Ígéretet kaptunk, hogy a sikeres programot jövőre is megismételjük.

Gyula, 2011. október 25.
Forrás: Pataky László és Bagyinszki Zoltán