ápr 21

1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója – Tájékoztató a koszorúzás rendjéről

Gyula város Önkormányzata 2006. október 23-án 11 órakor az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójának emlékére koszorúzási és avatási ünnepséget rendez.

Az ünnepség helyszíne a Harruckern tér ( az Élővíz csatorna felőli park területén), az itt megvalósult 1956-os emlékhely.

A megemlékezés során az új 56-os gránit emlékmű felavatásával a jubileum legrangosabb eseményére kerül sor. Az impozáns műalkotást Kiss György „városunk díszpolgára” készítette.

Ezúton tisztelettel meghívjuk Önöket városi ünnepségünkre, valamint kérjük, hogy részvételi és koszorúzási szándékukat szíveskedjenek jelezni a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztály munkatársai felé.
Továbbá kérjük, hogy a koszorúzók nevét (intézményt, szervezetet) is szíveskedjenek leadni a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális osztályán, legkésőbb a rendezvényt megelőzően csütörtökön 19- én.
A koszorúzók végleges regisztrációja, sorrendje 20-án készül el.

Gyula, 2006. október 10.

Tisztelettel: Dr. Perjési Klára polgármester

ápr 21

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójának Gyulai eseményei

2006. október 18-25 – Emlékmű avatás.
– Diák pályázatok eredményhirdetése irodalmi és történelmi témakörben az Október 23. Alapítvány finanszírozásában.

Csütörtök, péntek 19-20.
– 56-os filmnapok a Petőfi Moziban – vendégünk Mészáros Márta, közönségtalálkozó művészekkel, alkotókkal.

Szerda, csütörtök, péntek 18-19-20.
– Rendhagyó történelem órák, egykori forradalmárok, gyulai személyiségek meghívásával, M. Szabó András egykori polgármester részvételével.

Szerda-hétfő 18-23.
– Interjúk, archív filmek, történelmi emlékezés helyi politikusokkal, egykori résztvevőkkel – Gyula TV műsorában

Péntek 20.
– Könyvkiállítás a Mogyoróssy Könyvtárban.

Csütörtök 19.
– Történelmi vetélkedő az Erkel Ferenc ÁMK szervezésében.
– A Gyulai Hírlap reprint kiadása (1956 novemberi számok) Simonyi Imre szerkesztésében.
– Dokumentációs kiállítás egykori újságok, fotók, tárgyi emlékek a POFOSZ segítségével.

Vasárnap 22.
– 11.00 Koszorúzás Gyulaváriban, az 56-os emlékhelynél,
– 17.00 Ökumenikus istentisztelet az évforduló tiszteletére a Református templomban.
– 18.00 Hangverseny és köszöntő a Református templomban: Erkel Kórus, Áchim Erzsébet.
– 19.00 Néma (fekete kendős) felvonulás-gyertyákkal az alapítvány szervezésében. Útvonal: Ref. templom, a Hősök emlékműve és a kopjafa a Kossuth téren( koszorúk elhelyezése)

Hétfő 23.
– 10.00 Az új 1956-os emlékmű avatóünnepsége a Harruckern téren.
A gyűjtés révén is…
– 11.30 Ünnepi Testületi Ülés- kitüntetések, emlékplakettek átadásával. Fogadás, baráti beszélgetés, találkozás, fényképezés a Városháza dísztermében.
– 17.00 Ünnepi Kantáta 1956 tiszteletére, Magyarországi ősbemutató. Zeneszerző Neszlényi Judit (USA). A Belvárosi RK. templomban előadja az Erkel Vegyeskar.
– 11.00 Koszorúzás Békéscsabán ( Október 23 Alapítvány POFOSZ és városi delegáció) a Kazinczy utcai volt laktanyánál és a temetőben a síremléknél.

Szerda 25. 19.00
– „Az angyalok nem sírnak” címmel Kis József 56-os drámája a Turai Ida színház művésze-inek produkciója. Bérletes előadás az Erkel Ferenc ÁMK színháztermében.

November 24.
Mogyoróssy Könyvtár: „ Az 1956-os forradalom és utóélete Békés megyében.” Konferencia a Békés Megyei Levéltár és a Mogyoróssy könyvtár szervezésében.

Az 56-os emlékmű avatásának forgatókönyve – tervezet.
2006. október 23. 10.00 Harruckern tér

Himnusz
Szavalat: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról előadja: Jakucs János.
Köszöntő a város részéről.
Nagy Imre beszéd bejátszása.
Emlékezés: M. Szabó András egykori városparancsnok az Október 23 alapítvány alapítója.
Az emlékmű avatóbeszéde: Dr. Kósa László akadémikus Gyula város díszpolgára.
Az emlékmű leleplezése: dr. Perjési Klára, dr. Kósa László, M. Szabó András.
Egyházak megáldják, felszentelik az emlékművet (5 felekezet), Harangzúgás.
Koszorúzás, a nagyközönség virágainak elhelyezése.
Szózat.
Zárás, köszönés és invitálás az Ünnepi Testületi Ülésre.

Az Ünnepi Testületi Ülés forgatókönyve / tervezet
2006. október 23. 11.30 a Városháza Díszterme.

Terem berendezése-hangosítás, dekoráció, szponzorlista elkészítése, elhelyezése.
Zongora, lélekharang előkészítése.
Vendégek fogadása, üdvözlése-ültetés.
Gyülekező zene: Beethoven: Egmont nyitány.
(Elismerésben, oklevélben részesülő 56-os személyiségek első sorban)
Csend 3 mp., elsős gyerekek beszaladnak mézeskalács harangot és
puszit adnak a kitüntetettek számára. Közben csendben megszólal a lélekharang.
Vendégek üdvözlése-narrátor.
Elsötétítés, vetítés projektorral.
Nemzeti Filmarchívum: Filmhíradó 1956 – Gyulai részlet bemutatása 2 perc.
kivilágítás.
Köszöntő: Dr. Perjési Klára polgármester, az alkotóművészt külön említve.
Kiss György részére ajándék átadása, a szponzorok köszöntése.
Gyulai események, 56 rövid méltatása, kronológia: dr. Erdmann Gyula történész, kuratóriumi elnök.
Az 56-os érdemérmek, emléklapok átadása dr. Perjési Klára polgármester.
Narrátor.
Személyes emlékezés 56-os kitüntetett személyiség. M. Szabó András 56-os polgármester.
Emlékérmek, emléklapok átadása Strifler György a POFOSZ gyulai elnöke, kuratóriumi tag.
Egy perces néma felállás az elhunytak tiszteletére.
Az 56-os résztvevők neveinek felolvasása, 10 diák segítségével, zenés háttérrel.
Zongorán Liszt: Funerailles-t előadja: Fekete Katalin EF. Zeneiskola tanára.
Közös aláírás és fotózás a “nagy találkozás” örömére.
Invitálás az állófogadásra, kötetlen baráti beszélgetés az ovális teremben.

2006. szeptember 4.
Bagyinszki Zoltán főtanácsos, kuratóriumi tag, a programok szervezője

ápr 21

Plakáttervező pályázat a középiskolák diákjainak

Tisztelt Igazgató Úr !

A napokban ülésezett az Október 23. Alapítvány kuratóriuma, amelynek megbeszélésén téma volt az idei 56-os városi ünnepség.
A gyulai Október 23. Alapítvány kuratóriuma az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 51. évfordulója tiszteletére plakáttervező pályázatot hirdet a középiskolák diákjai részére.
Szeretnénk ha a pedagógusok, szaktanárok segítségével több pályamunka érkezne elbírálásra és egy igazán eredeti ötlet segítené a városi rendezvény propagandáját.
Úgy gondoljuk hogy Nemzeti Ünnepünk, és a komoly pénzjutalom motiválja majd az Önök iskolájában tanuló gyerekeket is.

Mellékelten küldjük a pályázati kiírást. Kérjük szíveskedjenek a gyerekek figyelmét felhívni e pályázati programban való részvételre, az alkotás örömére.
Várjuk alkotásaikat, kérjük a határidő szíves betartását.

Tudjuk a pedagógusok segítsége most is elengedhetetlen. Hisszük, hogy az intézmények, a diákok is bevonhatóak a sikeres program megvalósításába.

Gyula, 2007. szeptember 19.

Köszönjük közreműködésüket :
A gyulai Október 23. Alapítvány kuratóriuma

ápr 12

M. Szabó András rövid önéletrajza

Alapítónk: M. Szabó András – Gyula város 56-os polgármesterének rövid önéletrajza.

1924. november 29-én születtem Gyulán, munkáscsaládból származom.
Édesanyám cipőfelsőrész-készítő, édesapám lakatos, vízvezeték és villanyszerelőként dolgozott később kisiparos lett.
Az elemi népiskola 4. elemi osztályának elvégzése után a gyulai községi polgári fiúiskola első osztályába kerültem. Édesapám lakatostanulóként alkalmazott 1941 augusztusáig,majd a szegedi magyar királyi állami ipari felső iskolába jelentkeztem.

Tanulmányaimat 1944-ben fejeztem be. Ezt követően édesapámmal dolgoztam. 1946-ban megválasztottak a Magyar Szociáldemokrata Párt gyulai szervezeti titkárának. 1948-as kongresszuson kizártak, mivel elleneztem a MKP-val való egyesülést. Budapesten a szociáldemokrata párt központjában Kéthly Anna mellett dolgoztam, de Marosán Györggyel összekülönböztem, így ismét Gyulára kerültem.
1950-ben kisiparos lettem, de nagyon megadóztattak, mert 1947-ben az országgyűlési választáson a választási bizottság tagjaival megakadályoztuk a vidékről érkező mintegy 50 fő kékcédulás szavazását.

1955-ben megnősültem, 1956 májusában lányom született. 1956-ban a gyulai kertészeti vállalatnál helyezkedtem el, itt ért a forradalom. Október 23-án 33 tagú forradalmi tanács alakult, mely 7 tagú forradalmi bizottságot választott. Nádházi János elnök, én pedig helyettes lettem, továbbá a polgármesteri teendők ellátásával bíztak meg.

1957. február 7-én letartóztattak, közbiztonsági őrizetben voltam egészen június 19-ig.
Kistarcsára és Tökölre szállítottak, majd a gyulai börtönbe hoztak vissza. 1957. november 16-án a gyulai megyei bíróság 5 év börtönbüntetésre ítélt. Az ítéletet megfellebbeztük. A legfelsőbb bíróság az ítéletet megsemmisítette és átadta az ügyet a szegedi megyei bíróságnak. Augusztus 4-én a bíróság a büntetést 2 év 6 hónapra csökkentette. Megfellebbeztük ezt az ítéletet is, de ekkorra már Budapestre szállítottak el a gyűjtőfogházba.
A legfelsőbb bíróság szeptember 9-én azonnali szabadlábra helyezésünket rendelte el, így 1958. szeptember 15-én szabadultunk. A fellebbezés után a legfelsőbb bíróság 1958. november 4-ei keltezéssel 1 év 10 hónapra csökkentette az ítéletet.

A börtönből való szabadulás után a gyulai rendőrség rendőri felügyelet alá helyezett 1959 végéig. Ekkor felszólítottak, hogy hagyjam el a várost, mert nem kívánatos személy vagyok. 1959. november 18-án egyéni kegyelemben részesítettek, de erről a mai napig nem értesítettek (később a történelmi hivatalban tudtam meg). 1960. március 7-én a budapesti XIII. kerületi tanács ingatlankezelő vállalatánál villanyszerelő csoportvezetőként helyezkedtem el.
1961 végén már kiváló dolgozó lettem, a műhelyem is első lett a kiváló versenyben. 1962-ben központi műhelyvezető helyettesnek neveztek ki, 460 fő irányításával bíztak meg. Ekkor a vállalatnál már tudtak az 56-os múltamról. Nem törődtek vele: „az ma már nem számít”-mondták.
Termelési osztályvezetőnek léptettek elő, de 1969. április 1-jén Dr. Vidó István gyulai VB elnök levele után a kerületi pártbizottság megkifogásolta a beosztásomat. Az elnök névváltoztatással megoldotta a problémát és főépítés-vezetőnek nevezett ki meghagyva az osztályvezetői fizetésemet és a prémiumomat.
Az IKV-nál 10-szer voltam kiváló dolgozó, és egyszer az építőipar kiváló újítója.
1978. május 1-jén áthelyezéssel kerültem a Horizont ÁFÉSZ-hez fejlesztési és fenntartási osztályvezetőnek.
1984. december 31-én nyugdíjba vonultam. Minden munkahelyemen tiszteltek és becsültek.

Az 56-os barátaimmal 1960 után is tartottam a kapcsolatot, a munkahelyeiken is segítettem azokat, akiket meghurcoltak. 1992-ben Nádházi Jánossal és a gyulai forradalmárokkal elhatároztuk, hogy emléket állítunk 56-nak. Ez sajnos sokáig nem sikerült. Nádházi János halála és temetése után egy alapítványt hoztam létre melynek kuratóriumával Gyula város egyik legszebb terén emlékművet és emléktáblát helyeztünk el és a tér neve is(Október 23. tér) a forradalom emlékét őrzi.
Célom továbbra is az 56-os szellem ápolása főleg a fiatalok bevonásával.

Gyula város Önkormányzatának és a gyulai polgárok megbecsülését is élvezve 2009-ben megkaptam a Kiváló Polgár elismerést, amelyet az általunk is szervezett 1956-os emlékmű tövében vehettem át, köszönöm!

06_50_eves_jubileum_20060001