Az “első szabad” emlékezés az Alapítvány szervezésében történt.
Mottó: Karinthy Frigyes: “Magyar az, akinek Trianon legalább fáj.”
Az emlékezés estje – mintha önök is részesei lettek volna az akkori eseményeknek. A képekhez kapcsolódó program Gyulán, fotó: (Pénzes Sándor és Rusznyák Csaba)
Emlékezés együtt a trianoni események évfordulójára Gyulán, a székelykapu előtt.
2010. Június 4. 19.00. (Több mint 500 személy tisztelte meg az emlékezés programját.)
Tisztelt hölgyeim és uraim, magyarok határon innen és túl, gyulaiak, kedves vendégeink.
Köszönjük , hogy ennyien elfogadták meghívásunkat.
Barátsággal és tisztelettel köszöntjük önöket ezen a felemelő és szomorú eseményeket idéző estén, emlékezni jöttünk össze itt a szimbolikus, ma estére trianoni emlékműnek nevezett székelykapunál.
Visszagondolunk a trianoni békediktátum tragikus következményű eseményeire és városunkhoz méltó módon emelkedetten- a kultúra és művészet segítségét hívtuk az emlékezéshez.
Településünk több helyszínén ma már emlékeztek, sőt a hétvégi magyar hősök napján, valamennyi első világháborús emlékművet megkoszorúzta a Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete is.
Köztudott, pár napja a magyar parlament már törvényt is alkotott Trianonhoz kapcsolódva: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét.
Hazánkban sok helyen emlékeznek, emlékműveket avatnak.
Gondoljunk arra a szerencsére: városunk épp a trianoni határvonalon belül található- gazdaságilag ellehetetlenült, kevesen múlott, hogy nem került a másik oldalra…
A mai est programjaként, 90 évvel ezelőtt a franciaországi Trianonban történteket az Október 23 Alapítvány segítségével idézzük meg, köszönjük munkájukat.
Sokan bele sem gondoltak mit veszítettünk ?!
Program közben folyamatos háttérképet láthattak: a 10.300 elcsatolt magyar településnév felsorolásával, a végén ismertebb egykori településeink, városaink híres műemlékeink fotóit mutattuk be abc sorrendben a “képernyőn”. Itt maradt nekünk kb. 4000!
Az összeállítást, a 64 vármegyét bejáró Bagyinszki Zoltán készítette, technikai segítője Börcsök László volt. A fotók megtekinthetőek a www.gyulaihirlap.hu honlapon.
Az Erkel Bicentenárium évében, városunk Himnuszát: Erkel – Hazám, hazám c. operarészletét klarinéton előadja Kepenyes Pál.
Az elmúlt évszázadban sok ismert költő, író, művész foglalkozott műveiben Trianon szörnyű víziójával – azok következményeivel, többek között József Attila. Hallgassuk meg egyik versét, amelyet Bartus Gyula színművész tolmácsol.
Elhangzik a Nem, nem soha c. költemény
Köszönjük a békéscsabai Jókai Színház művészének e remek előadását, tisztelettel felkérem dr. Görgényi Ernőt a szervező alapítvány kurátorát, képviselő urat mondja el gondolatait.
Ezt követően a 45 elcsatolt vármegyét szimbolizálva az ország megcsonkítására a 45 vármegye elcsatolására emlékezünk. 45 galamb száll a vármegyék felé…
Galambröptetés – Cséfán Tivadar képviselő úr – mint galambász szakember segítségét köszönjük.
Tisztelt jelenlévők, hölgyeim és uraim az ökomené jegyében hallgassuk meg a történelmi egyházaink képviselőit. A római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyházak vezetői vállalták e program kapcsán , hogy áldást mondanak az összmagyarságra, hazánk sikeres jövőjére, a nemzeti összetartozásunkra
– Jakab Béla lelkész – evangélikus egyházközség
– Kovács Péter esperes, plébános római katolikus egyházközség
– Hegedűs István református lelkész – református egyházközség,
– Matúz József lelkész – baptista gyülekezet
Az Erkel Ferenc Kamarakórus műsora következik, köszönjük a kórus szolgálatát.
Zárásként egy ismert Wass Albert verset hallhatunk, előadja Gyuláról Bálint Gergely, címe: Adjátok vissza hegyeimet…
Az emlékezés végén az összmagyarságot, a 2 közelebbi régiót képviselve felkérem – Bagossi Tibort Nagyszalontáról aki Erdélyt és a Partiumot képviseli, továbbá Laskovity Kornélt és Vörös Attilát Zentáról, ők dél-vidéki polgárok, helyezzék el elsőnek – meghívott barátaink itthon Gyulán, az emlékezést az összetartozást szimbolizáló virágokat és gyújtsanak gyertyát – a szimbolikus emlékműnél.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarok határon innen és túl, Gyulaiak, kedves Vendégeink, folytatva a tisztelgést, kérem fáradjanak ide a székelykapu tövébe, szíveskedjenek elhelyezni a virágokat , gyújtsanak gyertyát, emlékezzünk, tisztelegjünk együtt.
Ezzel az est véget ért , mindenkinek további szép estét kívánunk.
Forrás: Gyula, 2010. Június 4. Bagyinszki Zoltán kuratóriumi tag, az est szervezője