máj 04

Versenyfelhívás – 2011

Kedves gyerekek, szülők, pedagógusok!

Az Október 23. Alapítvány pályázatot hirdet 3 fős csapatok részére
1956-os forradalom Gyulán címmel.

Az alapítvány célja az 1956-os események szélesebb körű megismerése helytörténeti kitekintéssel.

A pályázatnak tartalmaznia kell:
• Egy számítógépes prezentációt (max. 15 dia, Microsoft Office PowerPoint programmal elkészítve)

Korcsoportok:
• Általános iskola 7-8. osztály
• Középiskola 9-10.osztály
11-12. osztály

Javasolt szakirodalom:
• Békés megye 1956-ban Szerkesztette: Dr. Erdmann Gyula

I-II. kötet /középiskola/
I. kötetből a bevezető tanulmány és Nádházi János és társai pere /általános iskola/

A legjobb pályamunkák értékes könyvjutalomban részesülnek, valamint bemutatásra kerülnek a gyulai médiákban.
Jutalmazni szeretnénk a legjobb felkészítő tanárok munkáját is!

A pályázatokat a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: bagyizoli@gyula.hu
2010. november 30-ig „1956 Gyulán” jeligével.

A beérkezett pályamunkákat a kuratórium bírálja el szakértők bevonásával.

Eredményhirdetés 2011. év elején

Jó készülődést és eredményes kutatómunkát kíván az Október 23. Alapítvány!

máj 03

Emlékül a hősöknek… – a 301-es parcellában jártunk

Gyula város Polgármesteri Hivatala, Önkormányzati és Oktatási Osztálya és az Október 23. Alapítvány szervezésében történelmi emlékezésen vettünk rész Budapesten: Dr. Görgényi Ernő polgármester úr, Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző asszony, dr. Gulyás Imre osztályvezető, M. Szabó András 56-os polgármester, Gyula város díszpolgára, a kuratórium tagjai, az Erkel Ferenc Gimnázium és a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tanulói, tanárai. A budapesti rákoskeresztúri sírkert 301-es parcellájában koszorúk elhelyezésével fejeztük ki tiszteletünket az 56-os hősöknek.

Az utazás buszon töltött idejében M. Szabó András rendhagyó történelem óra keretében elevenítette fel az akkori eseményeket. Bandi bácsi sokszor elérzékenyülve beszélt az átélt időszakról, 1956 üzenetéről.
A múltidézés olyan személyes példákat is jelentett, amiből mindannyian tanulhatunk: emberséget, helytállást, hazaszeretet és tisztességet.
„Hozzátok hasonló fiatalok robbantották ki több mint fél évszázada az 56-os forradalmat! Az elnyomatásban élő nép a szabadság után áhítozott.” – hangsúlyozta.
Gyulai fiatalok életüket is képesek voltak feláldozni a szabadságért: Mány Erzsébet és Farkas Mihály bátor kiállása a kivégző katonai osztagot is megérintette. Nem voltak hajlandók a parancs szerint cselekedni, említette. (Ők nem vállalták a gyilkos sortüzet!)
„A megtorlás időszakában a gyulai börtönben viszonylag emberségesen bántak velünk”- jegyezte meg az „élő történelem megtestesítője”. A későbbiekben Kistarcsa és Tököl börtönrabságában a gyulai összetartozás híres és emlékezetes volt.
A beszélgetésben kiemelte:”Egész életemben fontosnak tartottam a győztes 56-os forradalom célkitűzéseit és az azokat képviselő forradalmárok emlékének ápolását.”

Az emlékmű előtt átszellemülten hallgattuk Bálint Gergely tolmácsolásában a Mi volt 1956 ? című vers gondolatait:
„Szabad vagy, s a jövődet is visszaadják…azt hitted kis magyar, hogy elnézik neked a nagyok… légy büszke arra, ha csak kicsiny kokárda vagy a világnak gomblyukában”

Dr. Görgényi Ernő polgármester úr ünnepi beszédében kiemelte, hogy M. Szabó András 56-os forradalmár, Gyula város akkori polgármestere példakép mindannyiunk számára. Szerencsés nemzedék vagyunk, hogy vannak forradalmárok, akiket még ismerhetünk.
Az 1848-as hősöket említette, akikre a dualizmus korabeli Magyarországon is büszkén emlékeztek. „Az élő forradalmárok hitelesen mondhatják el a történelmet”- emelte ki beszéde második felében.
„A forradalom győzött, csak nem akkor.”- napjainkban, amikor nem kell már félnünk az elnyomó hatalom diktatúrájától, visszagondolhatunk hőseink tisztes helytállására, a szabadságért folytatott küzdelmükre.

Nemzeti imádságunk eléneklése után megkoszorúztuk az 56-os emlékhelyet, majd megtekintettük a sírkert 301-es parcellájának kopjafáit, emléktábláit, emlékműveit.

Ígéretet kaptunk, hogy a sikeres programot jövőre is megismételjük.

Gyula, 2011. október 25.
Forrás: Pataky László és Bagyinszki Zoltán

máj 03

Első Trianoni Emlékest Gyulán – 2010.06.04.

Az “első szabad”  emlékezés az Alapítvány szervezésében történt.

Mottó: Karinthy Frigyes: “Magyar az, akinek Trianon legalább fáj.”

Az emlékezés estje – mintha önök is részesei lettek volna az akkori eseményeknek. A képekhez kapcsolódó program Gyulán, fotó: (Pénzes Sándor és Rusznyák Csaba)

Emlékezés együtt a trianoni események évfordulójára Gyulán, a székelykapu előtt.

2010. Június 4. 19.00. (Több mint 500 személy tisztelte meg az emlékezés programját.)

Tisztelt hölgyeim és uraim, magyarok határon innen és túl, gyulaiak, kedves vendégeink.
Köszönjük , hogy ennyien elfogadták meghívásunkat.
Barátsággal és tisztelettel köszöntjük önöket ezen a felemelő és szomorú eseményeket idéző estén, emlékezni jöttünk össze itt a szimbolikus, ma estére trianoni emlékműnek nevezett székelykapunál.
Visszagondolunk a trianoni békediktátum tragikus következményű eseményeire és városunkhoz méltó módon emelkedetten- a kultúra és művészet segítségét hívtuk az emlékezéshez.
Településünk több helyszínén ma már emlékeztek, sőt a hétvégi magyar hősök napján, valamennyi első világháborús emlékművet megkoszorúzta a Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete is.
Köztudott, pár napja a magyar parlament már törvényt is alkotott Trianonhoz kapcsolódva: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét.

Hazánkban sok helyen emlékeznek, emlékműveket avatnak.
Gondoljunk arra a szerencsére: városunk épp a trianoni határvonalon belül található- gazdaságilag ellehetetlenült, kevesen múlott, hogy nem került a másik oldalra…
A mai est programjaként, 90 évvel ezelőtt a franciaországi Trianonban történteket az Október 23 Alapítvány segítségével idézzük meg, köszönjük munkájukat.

Sokan bele sem gondoltak mit veszítettünk ?!
Program közben folyamatos háttérképet láthattak: a 10.300 elcsatolt magyar településnév felsorolásával, a végén ismertebb egykori településeink, városaink híres műemlékeink fotóit mutattuk be abc sorrendben a “képernyőn”. Itt maradt nekünk kb. 4000!

Az összeállítást, a 64 vármegyét bejáró Bagyinszki Zoltán készítette, technikai segítője Börcsök László volt. A fotók megtekinthetőek a www.gyulaihirlap.hu honlapon.

Az Erkel Bicentenárium évében, városunk Himnuszát: Erkel – Hazám, hazám c. operarészletét klarinéton előadja Kepenyes Pál.

Az elmúlt évszázadban sok ismert költő, író, művész foglalkozott műveiben Trianon szörnyű víziójával – azok következményeivel, többek között József Attila. Hallgassuk meg egyik versét, amelyet Bartus Gyula színművész tolmácsol.
Elhangzik a Nem, nem soha c. költemény

Köszönjük a békéscsabai Jókai Színház művészének e remek előadását, tisztelettel felkérem dr. Görgényi Ernőt a szervező alapítvány kurátorát, képviselő urat mondja el gondolatait.

Ezt követően a 45 elcsatolt vármegyét szimbolizálva az ország megcsonkítására a 45 vármegye elcsatolására emlékezünk. 45 galamb száll a vármegyék felé…
Galambröptetés – Cséfán Tivadar képviselő úr – mint galambász szakember segítségét köszönjük.

Tisztelt jelenlévők, hölgyeim és uraim az ökomené jegyében hallgassuk meg a történelmi egyházaink képviselőit. A római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyházak vezetői vállalták e program kapcsán , hogy áldást mondanak az összmagyarságra, hazánk sikeres jövőjére, a nemzeti összetartozásunkra
– Jakab Béla lelkész – evangélikus egyházközség
– Kovács Péter esperes, plébános római katolikus egyházközség
– Hegedűs István református lelkész – református egyházközség,
– Matúz József lelkész – baptista gyülekezet

Az Erkel Ferenc Kamarakórus műsora következik, köszönjük a kórus szolgálatát.

Zárásként egy ismert Wass Albert verset hallhatunk, előadja Gyuláról Bálint Gergely, címe: Adjátok vissza hegyeimet…

Az emlékezés végén az összmagyarságot, a 2 közelebbi régiót képviselve felkérem – Bagossi Tibort Nagyszalontáról aki Erdélyt és a Partiumot képviseli, továbbá Laskovity Kornélt és Vörös Attilát Zentáról, ők dél-vidéki polgárok, helyezzék el elsőnek – meghívott barátaink itthon Gyulán, az emlékezést az összetartozást szimbolizáló virágokat és gyújtsanak gyertyát – a szimbolikus emlékműnél.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarok határon innen és túl, Gyulaiak, kedves Vendégeink, folytatva a tisztelgést, kérem fáradjanak ide a székelykapu tövébe, szíveskedjenek elhelyezni a virágokat , gyújtsanak gyertyát, emlékezzünk, tisztelegjünk együtt.

Ezzel az est véget ért , mindenkinek további szép estét kívánunk.

Forrás: Gyula, 2010. Június 4. Bagyinszki Zoltán kuratóriumi tag, az est szervezője