Az 1956. október 23-i események, a forradalom, a fegyveres harc híre lassan, akadozva érkezett vidékre, különösen a messze fekvő térségekbe, mint Békés megye is. Az akkori hírközlés lassú, homályos és ellentmondó információiból nehéz volt a tényeket kihámozni.

Az október 25-én délelőtt történt Parlament előtti, több mint száz fegyvertelen áldozatot követelő gyilkos ÁVH-s sortűzről (pl.) hallgattak az újságok, de a rádió is. Két-három nap viszont már elegendő volt ahhoz, hogy kialakuljon a viszonylag tiszta kép, amit vasutasok, hazaérkező, ingázó munkások, egyetemisták tettek még egyértelműbbé. A forradalom – bár nem volt előzmények nélkül – váratlan hirtelenséggel lepte meg, döbbentette meg az embereket. 26-án és 27-én mindenhol kisebb-nagyobb csoportokban cseréltek információkat, gondolatokat. A diktatúra sötét, lelket ölő évei után feléledt a remény, a bizakodás, annál is inkább, mert az akkori magyarság még lélekben nem adta fel a függetlenség és a demokrácia iránti vágyát, hitét. És az alkalom elkövetkezett. A szeretett földtől megfosztott, tsz-be pofozott, tagosításokkal kisemmizett, fizikai-lelki terror révén nincstelenné süllyesztett parasztok, üzletükből, műhelyükből kiebrudalt kiskereskedők, iparosok, a másodosztályú társadalmi alakulattá leminősített, alulfizetett és megfélemlített értelmiségek, adópréssel, gyenge bérekkel, további fizetést kitevő és kötelező békekölcsön jegyzéssel, létminimumhoz, vagy az alá kényszerített emberek sokasága, a rosszul fizetett és szinte teljesíthetetlen normákkal sanyargatott munkások a tehetetlenségből és mindennapi megalázottságukból kiemelték fejüket, felcsillanó szemmel néztek össze, mélyet lélegeztek a frissülő levegőből, és egy-két nap alatt üzemtől állami gazdaságig, falutól városig átvették a vezetést, elküldték rákosista igazgatóikat, vb-elnökeiket, s helyükbe a bizalmat élvező, köztiszteletben álló embereket állítottak. Egy láthatatlan rendező működött itt, és csodát tett. A forradalom vidéken – igen kevés kivétellel – gyorsan és ellentmondás nélkül foglalta el a pozíciókat.

Voltak azonban komoly veszélyek is. Az emberekben szunnyadó, hamu alatt parázsló sérelmek és sebek természetesen felizzottak. Alig volt család, akit ne ért volna Rákosiék 8-9 éve alatt sérelem, amelyek tagjaiból, vagy barátaiból-ismerőseiből nem vitt volna el valakiket az ÁVH, melye közül egyesek soha, többen pedig testben-lélekben megnyomorítva kerültek elő. Az embertelen terror mindenkiben súlyos nyomokat hagyott, és ezek az emberek mentek ki az utcákra, csoportosultak a tereken, s elég lehetett egyetlen radikális szónoklat, és akár kommunista ellenes pogromra is sor kerülhetett. Ilyen helyzetben döntő volt az, hogy a helyi közösség, egy-egy falu vagy város polgárai között akadtak-e olyanok, akik képesek voltak sokasághoz bölcsen, higgadtan, mérséklően szólni, őrizni a békét és a rendet, meggátolni a jogos forradalom elfajulását.

Békés megye népe jól vizsgázott, mindenhol előkerültek azok, akik képesek voltak úrrá lenni a helyzeten. A megyében a forradalom gyorsan, de emberélet sérelme, bármiféle bosszú, egyéni leszámolás nélkül diadalmaskodott, és az új vezetők meglepő módon tudták kézben tartani és intézni a közügyeket. A sok-sok érthető indulat ellenére az egész megyében alig volt 15 párttitkár vagy ÁVH-s, esetleg begyűjtési előadó, akit megvertek, megpofoztak. Őket is az esetek zömében gyorsan kimentették a józanabbak.

Gyula különösen szerencsés volt. Akadt egy remek, mondhatni zseniális ember, nevezetesen szabómester, aki született politikusként, szónokként, higgadt vezetőként percek, órák alatt kivívta a közbizalmat és végig a lehetséges maximumot teljesítve remekelt, a városok lakóiból is a jobbik énjüket csalva elő.
Olvasd tovább →

Békés megye 1956-ban I-II.III. Gyula
2006-2009. szerkesztette: Dr. Erdmann Gyula
( Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23.)

Az egyes kötetetek tartalma: ( települések ABC. Sorrendben! )

• I. Bevezető tanulmány dr. Erdmann Gyula 15-50. oldal, Dokumentumok Almáskamarástól-Békéscsabáig 53-681. oldal
• II./1. Dokumentumok Békéscsabától-Gyomáig 21-425. oldal
• II./2. Dokumentumok Gyula 427- 826. oldal
• III./1. Dokumentumok Hunyától-Okányig 5-307. oldal
• III./2. Dokumentumok Orosházától-Zsadányig 17-425 oldal

Rövidítések jegyzéke 426-432.oldal
Felhasznált irodalom jegyzéke 431-432.oldal
Személynév mutató 433-514.oldal
Helynév mutató 515-522.oldal

dr. Erdmann Gyula történész, kuratóriumunk tagjának munkája.

Az 1956-os forradalom történetének hazai kutatása intenzíven 1990 után indulhatott meg. Az első lépés a dokumentumok összegyűjtése, rendezése volt, s csak ezután kezdődhetett meg a történészi munka.
A Békés Megyei Levéltárban a ’90-es évek közepén Erdmann Gyula látott hozzá a forradalom helyi történetének kutatásához. Több mint tízéves forrásfeltáró munkájának eredményeként született meg a Békés megye 1956-os történetét bemutató háromkötetes forráskiadvány. E sorozat nyitó darabja a forradalom 50. évfordulójára megjelenő első kötet.

A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az iratokat. E kötet az almáskamarási eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a békéscsabai forrásokkal zárul. Az egy-egy járás, illetve a megye egészét érintő források a járási, illetve megyeszékhely dokumentumai után következnek, azaz a Békés megye egészére vonatkozó iratokat ebben a kötetben közöljük.

A szerkesztő arra törekedett, hogy a közölt források minél pontosabban és minél több szempontból mutassák be, hogy Békés megyében és a megye településein mi történt 1956 októberében és a forradalom leverését követően. Éppen ezért a forradalom heteiben keletkezett dokumentumok – forradalmi bizottsági jegyzőkönyvek, jelentések, röplapok – mellett közli a megtorlás időszakában lezajlott perekben született vádiratok és ítéletek szövegét is. A kötetben megtaláljuk az 1956. november 4-ét követően felállított párt-, igazgatási és fegyveres szervek forradalommal kapcsolatos jelentéseit. Az egymást kiegészítő források alapján a könyv olvasója igen árnyalt képet kaphat mind a forradalomról, mind a megtorlás időszakáról. A kötetbe válogatott legkésőbbi dokumentum 1960-ban keletkezett. Az olvasó eligazodását Békés megye 1956-os történetét bemutató terjedelmes bevezető tanulmány segíti.

A könyv összeállítója és szerkesztője, Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Gazdag publikációs tevékenységéből kiemelkednek a reformkortörténetének fontos kérdéseiről írott tanulmányai és könyvei, valamint az 1950-es évek mezőgazdaság-politikájáról, a beszolgáltatás rendszeréről szóló monográfiája.

Városi elismerések 1956 kapcsán:

dr. Erdmann Gyula történész,
az 56-os Emlékbizottság elnökének és a
POFOSZ javaslata alapján.

56-os érdemérem / 3 db.

Élő személyek
M. Szabó András BUDAPEST 1132. Váci út 40. I / 1.
Radóczi András BUDAPEST XII. Böszörményi u.30.c. III / 13
dr. Búzás elemér EGER 3300 Bartakovics u.34

56 db. emlékérem Kiss György alkotásaként – 1956

Élő személyek 21 db.
Baka Ágoston Gyula 5700 Csatorna u.7
Bay Mihály Békés 5630 Tanya VI. 62/1
Bólya Ferenc Gyula 5700 Kiss János alt.u.2
Brejska Károly Gyula 5700 Csabai u.106/ b
Csonka Barnabás Gyula 5700 Vásárhelyi u. 1
Dandé János Gyula 5711. Darvas J. u 436 a
Erdős József lánya Rita Gyula 5700 Kálvin u. 28
Guth Zoltán Gyömrő 2230. Táncsics Béla u 2/a Harmónia idősek háza 124.
Hódi Rezsőné Szénási Ilona Békéscsaba 5600 Andrássy u.48
Horváth András Gyula 5711 Révai u. 9
Lehoczki István USA
Lengyel Lajos Budapest 1091 Üllői u.177. X.42
Nátor József Gyula 5700 Dobó u.3
Paulinyi Kornél Diósd 2049 Homokbánya u.41
Sinkó László Gyula 5700 Kisbök u 44
Strifler György Gyula 5700 Munkácsy M. u.29
Szántó Sándor Gyula 5711 darvas J. 18
Szántó Mihály 5711 Gyula Széchenyi u.86/a
Szikes András Gyula 5700 Komáromi u. 1
Utassy Tibor Gyula 5700 Cinka Panna u.20
Varga Miklós Gyula 5700 Vörösmarthy u. 23

Posztomusz: 35 darab
Szántó Lajos-né+ Gyula 5700 József Attila u. 48
Székely Mihál-né+ Gyula5700 Hold u.7/a
Kiss Ferenc-né+ Gyula 5700 Budapest krt.34
Erdős András-né+ Gyula 5711 Malom u 27
Lévai József-né+ Gyula 5700 Sirály u.23
Petrás János-né+ Gyula 5711. Fehérkörös 51
Petrás László-né+ Gyula 5711. ( Ifjú Gárda u 2)
Mány Erzsébet ?? testvére…
Farkas Mihály ?? testvére….
Dr. Bányász Vince
Sárdi Mártonné ??
Hraskó Károly ??
Elekes János USA
Simonyi Imre Vaszkán Erzsébet Gyula 5700 Munkácsy u 20.
Nádházi János-né Gyula 5700 Gyulai Gál Albert u.4
Lőrincz János Gyula 5700 Lőrincz Lászlóné Béke sgt
dr. Gyarmati István 5700 Gyula Huszka u. 2.

—————————

Zsótér Mátyás
Szilágyi István Gyula 5700 Faiskola u.14
Boros Ferenc
Rusz János
Szabó János
Berár János
Kocsis Barnabás
dr. Rózsavölgyi László
Durkó Ferenc
Durkó István
Tokai Béla emigrált
Makai Béla emigrált
Gerdán György emigrált
Mádai János Dombóvári Józsefné Gyula 5700 Béke sgt.
Gyepes Pál
dr. Hernádi Lajos
Majoros József
dr. Csonka István Gyula Munkácsy u 24

(további címek beszerzése folyamatban)

Gyula, 2006. szeptember 4.