okt 18

Gyulavári gyulai 56-osok találkozója, a 100 éves Radóczi András köszöntése

Nyolc városi legenda jött el ( a még élő 12-ből ) a családias baráti hangulatú emlékünnepségre.

Századik születésnapját ünnepelte Radóczi András a gyulavári Kastélykert Idősek Otthonában. Az 1956-os gyulai városvezetés tagját M. Szabó András 56-os polgármester és dr. Görgényi Ernő, az Október 23. Alapítvány kurátora mellett Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző és Varga Erzsébet aljegyző is felköszöntötte. András bácsi korához képest kitűnő egészségi állapotnak örvend, gyógyszert nem szed, csupán hallása és látása romlott meg.

Az ünnepelt cukrászfamília gyermekeként látta meg a napvilágot Derecskén. Az 1920-ban lezárt országhatár miatt nagyszüleinél, a romániai Biharpüspökiben rekedt, édesanyjának csak hét év elteltével sikerült hazacsempésznie. Itthon a hadapródiskola elvégzése után Győrben, majd Gyulán teljesített katonai szolgálatot patkolókovácsként, őrmesteri rangban. A második világháborúban több helyen is szolgált, egyebek mellett a Délvidék visszafoglalásának is részese volt.

András bácsi 1956-ban a gyulai vízgépészeti vállalatnál dolgozott kovácsként. Mivel tagja volt az akkori városvezetésnek, a forradalom leverése után börtönbüntetésre ítélték, és kitiltották Gyuláról. Forradalmi szerepvállalásáért Göncz Árpád köztársasági elnök elismerő oklevélben részesítette, és Gyula díszpolgárává választották.

– Mindig dolgoztam, nem voltam elkényeztetve – válaszolta a szépkorú ünnepelt a hosszú élet titkát firtató kérdésre. Mint mesélte, mindig nyitott szemmel járt a világban, s már gyermekkorában is érdekelték a technikai vívmányok. Legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a második világháború idején sikerült rátalálnia egy Magyarországra átcsempészett beteg lóra, megmentve ezzel a teljes állatállományt a pusztulástól.

Forrás: Gyulai Hírlap Online

A programot az OKTÓBER 23. ALAPÍTVÁNY szervezte.

Bagyinszki Zoltán
fotó: Oláh Szabolcs

2014. október 14.

okt 13

Meghívó – Radóczi András 100. születésnapi köszöntőjére

Tisztelt Kuratórium, Kedves Meghívott 56-os Barátunk!

Tisztelettel meghívjuk Önt, a gyulai Október 23. Alapítvány következő programjára, Radóczi András barátunk 100. születésnapjára tervezett baráti találkozóra, a közöttünk élő gyulai 56-osok köszöntésére. Valamennyi érintett számára – egy pohár bor mellett – emléklapok átadását tervezzük. Kérjük az utaztatás kapcsán a családtagok szíves segítségét.

További információ – kérdés – segítség:
Bagyinszki Zoltán Tel.: 06-70/455-6023
Időpont: 2014. október 14., 15.00 óra
Helyszín: Gyulavári, Kastélykert Idősek Otthona, Kohán György utca 12.
(a most 100 éves Radóczi Bandi bácsi jelenleg itt él az otthonban)

Az 50 perces programot egy kis különteremben valósítjuk meg.

Meghívott vendégeink, továbbá a rendezvény résztvevői:
M. Szabó András az alapítvány alapítója, 56-os polgármester,
Dr. Görgényi Ernő kurátor,
Dr. Ökrös István kurátor,
Fodor György kurátor,
Pataky László kurátor,
Erdmann Gyula az alapítvány előző elnöke és
Bagyinszki Zoltán jelenlegi kuratóriumi elnök.

Megtisztel jelenlétével Lévai István a POFOSZ Bm-i elnöke.

Jelen lévő élő legendák a gyulai 56-osok közössége:
Baka Ágoston György – Gyula, Bay Mihály – Békés, Dandé János – Gyula, Guth Zoltán – Gyömrő, Hódi Rezsőné Szénási Ilona – Békéscsaba, Lehoczki István – USA, Lengyel Lajos – Budapest, M. Szabó András – Budapest, Radóczi András – Gyula, Sinkó László – Gyula, Szántó Sándor – Gyula, Szántó Mihály – Gyula

Gyula, 2014. október 2.

Baráti üdvözlettel és szeretettel várunk mindenkit:
M. Szabó András nevében is Bagyinszki Zoltán kuratóriumi elnök.

Meghívó

M Szabo Radoczi

Sze 15

Versenyfelhívás – 2014. III. Gyulai 56-os Művészeti Emlékverseny

A gyulai Október 23. Alapítvány a gyulai 1956-osok szellemiségének és hőseinek tiszteletére művészeti emlékversenyt rendez.

A verseny időpontja: 2014. november 7. (péntek); 16.00
A verseny helyszíne: Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Simonyi-terem
A verseny fővédnöke: M. SZABÓ ANDRÁS, Gyula város 1956-os polgármestere
A versenyt megnyitja: Dr. GÖRGÉNYI ERNŐ, Gyula Város polgármestere
A zsűri tagjai:
– vers- és próza: DR. ELEK TIBOR József Attila-díjas irodalomtörténész
– versillusztráció: KUKÁR ISTVÁN művésztanár, a 3T művészcsoport tagja
– versmegzenésítés: PERLAKI ATTILA művésztanár, karnagy

A szavalóverseny mellett már harmadik alkalommal hirdetjük meg a versmegzenésítő és külön a versillusztrációs versenyt is, hogy a zenében, rajzolásban tehetséges diákokat is motiváljuk a jelentkezésre. Utóbbi két kategóriában nincs korosztályos megkötés.

A szavalóversenyen 2 korosztályban, 12-14 éves és 15-19 éves korú diákok mérhetik össze (általános, ill. középiskolás korosztály) tudásukat. Minden iskolatípus tanulóit biztatjuk az elindulásra! A szavalóknak: egy költeményt vagy egy prózát/prózarészletet ,,kötelező” elmondaniuk.

A költemények kiválasztását segítő kötet (javaslat):
Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. Szerk.: Medvigy Endre, Pomogáts Béla. Püski Kiadó. Budapest. 1991.
– Tőzsér Árpád: Őszi világ – őszi szemmel
– Márai Sándor: Mennyből az angyal
– Csoóri Sándor: Így lásson, aki látni akar
– Vas István: Mikor a rózsák nyílni kezdtek
– Jobbágy Károly: A rádió mellett
– Kocsis Gábor: Évforduló
– Devecseri Gábor: Láttam hamuszín arcotok
– Utassy József: Pohárköszöntő
– Buda Ferenc: Rend
– Tornai József: Vannak magyarok
– Eörsi István: A kérdés
– Nagy Gáspár: A fiú naplójáról
– Füst Milán: Szózat a sírból…

A választást segítő prózák (javaslat):
– Tamási Áron: Magyar fohász
– Déry Tibor: Barátaim
– Szabó Lőrinc: Ima a jövőért
– Serfőző Simon: Hiába sulykolták

Természetesen a versenyen további, 1956 szellemiségéhez kötődő művek is előadhatók.

A versillusztrációs és versmegzenésítő versenyen választható versek szintén az említett, javasolt kötetben találhatók. A kapcsolódó versek, prózák ismerete jelentős segítség lehet a művészeti alkotómunkában. Csak akusztikus hangszerek alkalmazását kérjük, zenei kíséret nélküli énekes produkciókat is várunk – a képzőművészeti alkotásokat előzetesen, e-mailben kérjük beküldeni (2 – 3 megabyte-os méretben). A képekből a zsűri javaslata alapján kiállítást rendezünk a helyszínen.

Beküldési határidő 2014. október 20.

A versenyre való jelentkezés lehetőségei:
Minden esetben kitöltött és elküldött nevezési lapon! (név, osztály, iskola, cím, e-mail cím, telefon, kategória, választott szöveg – alkotás címe)
e-mail: georgefrill@gmail.com (Fodor György; Október 23. Alapítvány kurátora)
levél: Fodor György – 5700 Gyula, Bodoky u. 10.
telefon: 66/463-118 (Erkel Ferenc Gimnázium)
fax: 66/468-111 (Erkel Ferenc Gimnázium)

Bővebben a verseny kiíróiról:
www.oktober23alapitvanyhu, www.facebook.com/gyulaioktober23alapitvany

A verseny díjazása:
Kategóriánként, témakörönként minden első, második és harmadik helyezést díjazunk, azaz összesen 18 értékes díj kerül átadásra. A legjobban szereplők felkészítőit is jutalmazzuk.

Program:
2014. november 7.
– 15.00-15:30 között megérkezés, találkozás;
Mogyorósi János Városi Könyvtár, Simonyi-terem, Gyula Városház utca 13.
(fizetős parkoló az intézmény előterében található)
– 16:00-18:00 megnyitó és a verseny (3 kategóriában);
– 18:30 a művészeti versenyt értékelés, díjátadás követi;
– 19.30 vacsora;
– 20:15 zenés találkozó (Disco).

Másnap, reggeli után történik a hazautazás, a szállást kollégiumi szobákban biztosítjuk.

Helyszín: Nicolae Bálcescu Román Gimnázium és Kollégium, 5700 Gyula, Líceum tér 2.

A részvétel díjmentes, a közlekedési költségeket a résztvevő diákok és a kísérőik számára biztosítjuk (kiscsoportok esetén gépkocsi, mikrobusz, vagy vonat és buszjegy számla ellenében).

Jelentkezési határidő: 2014. október 15.

Szeretettel várjuk a versenyzőket, tanáraikat és kísérőiket!
Jó felkészülést – sikeres versenyt, kellemes gyulai tartózkodást kívánunk!

A művészeti program támogatói:
Gyula Város Önkormányzata,
POFOSZ Békés Megyei szervezete,
Békés Megyei Önkormányzat és a
Nemzeti Kulturális Alap.

Gyula, 2014. szeptember 9.

Bagyinszki Zoltán
elnök

Versenyfelhívás

jún 30

Lévai István ítélete

Békés, 1936 jan.24.
Fogl:  MÁV kocsirendező
Ítélet: 20 év. 20 éves.

levai_istvan

Október 26-án este a forradalom hírére Békéscsabán is a Jókai színház művészeinek a szervezésével tüntetésre került sor. A tüntetésen Ő vitte a Nemzeti zászlót.

27.- én megalakult a Forradalmi Bizottság.

27.- én első ténykedéseként részt vett a lőkösházi sínfelszedésében és a békéscsabai állomásról induló szerelvény összeállításában.

A Nemzetőrség megalakulása után belépett a nemzetőrségbe.

Nov. 4-én hajnalban szolgálatban volt az orosházi úton Szelezsán Mihállyal aki szintén a MÁV alkalmazottja volt és egy békési kutyás rendőrrel.

A hajnali orosz támadást, aminek szemtanúja volt jelentette a Rendőrségnek.

Nov. 4.-e után letartóztatják, de pár nap után szabadon engedik, “lakhely elhagyás tilalommal” megfűszerezve.

Az állomáson kapcsolatba került a Katonai Kommendás hivatal tisztjeivel.

Fölveszik a kapcsolatot a Barnevál Munkástanácsával. amelynek ekkor már Bóna Barnabás az elnöke. Olyan elhatározásra jutnak, hogy az ellenállást tovább folytatják.
Megszervezik a röpcédula gyártást és terjesztést.

Nov. 18-án. Polgár János, Szelezsán Mihály és Szlancsik János segédletével elvágják a MÁV és Posta hírközlő távvezetékeit, 48-at.
Amely több napra megbénította a hírközlést. Ez a ténykedésük erősen súlyosbította az ítéletüket.

Nevéhez fűződik az eskü szövegének a megszerkesztése.

A vádirat szerint Ő volt a csoport szellemi irányítója.

1957. február 28.-án tartóztatják le.

Börtönei: Gyula, Szeged, Gyűjtő, Vác, Sátóraljaújhely.

Szabadulása után munkahelyein különböző hátrányokat szenved.

Már a rendszerváltás előtt elsőként alakítja meg Vidéken, Békés megyében a Politikai Foglyok Szövetségét.

A POFOSZ felhatalmazásával a Román forradalom idején gyógyszert és ruhaneműt szállítanak Aradra.

A Román Forradalom győzelme után segítséget nyújt az aradi Politikai Foglyok szövetségének megszervezéséhez.
Részt vesz a romániai Politikai Foglyok Szövetségének bukaresti kongresszusán.

A rendszerváltáskor aktívan vesz részt a pártok szervezésében.

A rendszer váltás után a POFOSZ küldöttekként a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz kerül felügyelőnek.

A POFOSZ-nak megyei elnöke, az országos Etikai Bizottság elnöke, országos elnökségi tag.

Sikeres munkáját több kitüntetéssel honorálták.

jún 16

Magyar Szabadság napja – Június 19.

magyar_szabadsag_napja_01

Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján?

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.

A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a “menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven többnapos programsorozatot tartanak. A gödöllői ünnepségen a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által életre hívott Magyar Szabadság Napja Díjat is átadják. A kitüntetést az idén Csoóri Sándor veheti át az ország függetlenségéért kifejtett irodalmi-közéleti munkássága elismeréseként. A díjat 2000-ben Nemeskürty István történész, 2001-ben Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök felesége, 2002-ben Makovecz Imre építész vehette át.