máj 06

1956. november 4. után

A változatlan szellemben megjelenő Gyulai Hírlap is határozottan a forradalmi eszmék mellett állt.

A képeken Farkas Mihály és Mány Erzsébet, a december 17-i megmozdulás mártír szereplői.

Az 1956-os forradalom kronológiájából két dátum rögzült különös erővel a nemzeti emlékezetben: október 23-a a kezdet, november 4-e a vég terminusának számít. Az elsőhöz a mosolyogva vonuló fiatalok arca, a kibomló lukas zászló látványa társul, az utóbbihoz Nagy Imre drámai szózata. Az elmúlt években megjelent forráskiadásoknak köszönhetően ma már jól tudjuk, hogy a szovjet tankok bevonulása ugyan megpecsételte a forradalom sorsát, de az ellenállás nem szűnt meg, a forradalmi szervezetek akciói, a tömegmozgalmak december közepéig tartottak.

Így történt ez Gyulán is, a Forradalmi Bizottság november 4-e után is működött tovább. November 11-én összeült ugyan a városi tanács végrehajtó bizottsága, de az ülésen meghívottként részt vett Nádházi János, a Forradalmi Bizottság elnöke és több tagja is. A VB-elnöke hangsúlyozta, hogy „a forradalmi bizottság jó munkát végzett, mert ezekben a nehéz időkben senkinek nem történt bántódása”. Tulajdonképpen kettős hatalom alakult ki: a kommunista erők lépésről lépésre próbálták pozícióikat visszaszerezni, de tekintélye és befolyása még mindig a forradalmi bizottságnak volt. A változatlan szellemben megjelenő Gyulai Hírlap is határozottan a forradalmi eszmék mellett állt. Megnőtt a munkástanácsok szerepe, sok helyen sztrájkoltak, keresték az ellenállás lehetőségeit. November 20-án küldöttség utazott Budapestre, hogy ismertessék a kormánnyal a gyulaiak és békéscsabaiak 12 pontba foglalt követeléseit. Az első számú követelés a szabad választások mielőbbi megtartása volt.

December 6-án – a fővárosi demonstrációkkal párhuzamosan – két nagyszabású megmozdulás is lezajlott a városban. Délelőtt a városháza előtt hét-nyolcezer ember gyűlt össze, „hogy néma tüntetéssel fejezzék ki, továbbra is kitartanak a nemzeti követelések mellett”. Ekkor mondott beszédében Nádházi János még a következőképpen fogalmazott: „Forradalmunk immár elmúlt egyhónapos…” Ugyanezen a napon délután zajlott le az úgynevezett „fekete kendős” tüntetés, amelyet egy szervezésben jártas, szociáldemokrata munkásnő, Sárdi Mártonné irányított. A város nagyobbik részét érintő nagy demonstrációk mellett egyre elkeseredettebb küzdelem zajlott a vállalatoknál, intézményeknél. A munkástanácsok képviselői próbálták megtartani irányító pozíciókat. – Akik valamelyest ismerték a hatalmi politika játékszabályait, bizonyosan tudták, hogy a küzdelem elveszett, de sokan reménykedtek abban, hogy az ellenállásnak lesz eredménye, a sztálinista rendszer már ismert formában való visszatérését megakadályozhatják.
Az utolsó felvonás december 17-én zajlott le: a karhatalmisták ekkor vonultak be a városba, hogy – brutális eszközöket alkalmazva – demonstratívan „rendet csináljanak”. Ám még ez az akció is ellenállást váltott ki, ellenőrizhetetlent hírek terjedtek arról, hogy fiatalokat fogdosnak össze, akiket majd a Szovjetunióba visznek. A hasonló ijesztő hírek indították a gyulavári fiatalok egy részét arra, hogy 17-én este a gyulavári határőrségről fegyvert szerezve a híddal szemben védelmi pozíciót foglaljanak el. Noha az egész kísérlet mindössze néhány óráig tartott, s úgy végződött, hogy az idősebbek bölcs tanácsára hallgatva a fegyvereket hiánytalanul visszaszolgáltatták, mégis ez az akció teremtett alkalmat a halálos ítéletekkel járó látványos megtorlásra.
Október 23-a Budapest napja volt, a vidék napok múltán mozdult meg, de hogy milyen fokon azonosult a forradalommal, azt legerőteljesebben a november 4-e után történtek mutatják.

Forrás: Erdész Ádám, ANNO GYULA, 2011. december 21. 10:00

máj 06

Az 1956-os forradalom a művészetekben 1.

Az 1956-os forradalom közvetlen élményét ábrázolták az Irodalmi Újság 1956. november 2-án megjelent híres „forradalmi számának” versei és prózai írásai a kor számos ismert magyar költőjétől és írójától.

Költemények
Bereményi Géza: Corvin-köziek
Ferdinando Durand: Ó, halott magyarok
Faludy György: Ezerkilencszázötvenhat, te csillag
Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után (Kádár Jánoshoz 1981-ben)
Jankovich Ferenc: Idei hó
Jobbágy Károly: Tigrisek lázadása.
Juhász Ferenc: Krisztus levétele a keresztről (eposz)
Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról
Kim Cshun-szu: Egy budapesti kislány halálára
Lezsák Sándor: Krónika, december, 1956.
Márai Sándor: Mennyből az angyal – menj sietve
Nagy Gáspár: Öröknyár – elmúltam 9 éves
Nagy István: Indul a pesti tüntetés
Petri György: Nagy Imréről
Simai Mihály: Költő, most kell szólanod!
Somlyó György: Budapest, 1956. Karácsony
Szabó Lőrinc: Meglepetések
Szentkúti Ferenc: Hősköltemény egy pesti srácról
Szőcs Géza: Ballada Falábú Jancsiról
Szőcs Géza: A pesti srácok
Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán
Tollas Tibor: Bebádogoznak minden ablakot
Vas István: Az új Tamás; Mikor a rózsák nyílni kezdtek
Váci Mihály: Népünk legtisztább áldozása (napló versekkel)
Mico Vlahovic: Ave Hungária

A verseket lásd: 56 versben – a www.gondola.hu fóruma. 43 ország költőinek 150 versét tartalmazza a Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek!) c. verseskötet. A kötet a MEKen. Lásd még: Mennyből az angyal (CD).

Prózai művek
Aczél Tamás: Illuminációk (regény)
Albert Camus: A magyarok vére
Benedikty Tamás: Szuvenir (regény)
Csernák Árpád: Felnőtté tiporva: regény az ötvenes évekről és az 1956-os forradalomról. (Pomáz, Kráter Műhely, 2003)
Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 (napló)
Dénes Tibor: Budapest nincs többé Budapesten (regény)
Déry Tibor: Számadás; Philemon és Baucis (elbeszélések)
Domahidy András: Tizenhat zár (regény)
Ember Mária: Mindent késve (1956-os napló, Budapest, 2006)
Értavy Baráth Kata: Történelem – kitűnő: regény az 1956-os szabadságharc idejéből (Cleveland, 1966)
Galgóczy Erzsébet: Közös bűn. Budapest, 1976 (regény)
Gergely Ágnes: Stációk (regény)
Kabdebó Tamás: Minden idők (regény)
Karátson Gábor: Ötvenhatos regény. (Budapest, 2005. Helikon)
Karinthy Ferenc: Epepe (regény)
Karinthy Ferenc: Budapesti ősz. Budapest, 1982 (regény)
Konrád György: Cinkos (regény)
Kovács István: A gyermekkor tündöklete (regény, Budapest, 1998)
Simonffy András: Rozsda ősz (regény)
Szakonyi Károly: Bolond madár (regény)
Szalay Károly: Párhuzamos viszonyok (regény)
Szilágyi Andor: A világtalan szemtanú (regény Mansfeld Péterről, Budapest, 1989)

A cikk folytatódik: Az 1956-os forradalom a művészetekben 2.

Forrás: wikipédia

máj 06

Az 1956-os forradalom a művészetekben 2.

Előadó-művészet

Színpadi művek:
1956: Aki magyar… (rockopera, 1991, zeneszerző: Jenei Szilveszter, szövegírók: Adorján András[1] – Kocsis L. Mihály, éneklik: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Szvorák Katalin és mások)
Papp András – Térey János: Kazamaták (dráma a Köztársaság téri pártház ostromáról, 2006)
56 csepp vér (rockmusical, 2006, zeneszerző: Mihály Tamás, író: Horváth Péter, éneklik: Palcsó Tamás, Veres Mónika, Kaszás Attila, Miller Lajos, Miller Zoltán…)
Kiss József: Az angyalok nem sírnak (dráma, 2006)

Zeneművek, dalok:
Corvin-köz (Nagy Feró, 1991; szöveg).
’56, East, 1989.

Film

Játékfilmek:
Hajnalban meghalnak az álmok (olasz film, rendező: Indro Montanelli, 1961)
Szerencsés Dániel (rendező: Sándor Pál, 1983)
Szamárköhögés (rendező: Gárdos Péter, 1987)
Napló apámnak és anyámnak (rendező: Mészáros Márta, 1990)
Magyar rekviem (rendező: Makk Károly, 1991)
Telitalálat (rendezők: Kardos Sándor, Szabó Illés, 2003)
A temetetlen halott (rendező: Mészáros Márta, 2004)
Mansfeld (rendező: Szilágyi Andor, 2006)
Szabadság, szerelem (rendező: Goda Krisztina, 2006)
56 csepp vér (azonos című rockmusical alapján, rendező: Bokor Attila, 2007)
Ecseri tekercsek – filmfelvételek az 1956-os forradalom napjaiból (színes magyar kisjátékfilm, 50 perc, 2005)

Dokumentumfilmek:
A lyukas zászló (Amerikai dokumnentumfilm, 96 perc, 2007.)
Előre mind, aki költő…! – 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 51 perc)
Forradalom és megtorlás 1956. (magyar dokumentumfilm, 90 perc)
Golgota 1956 (magyar dokumentumfilm, 15 perc)
Írók, gyerekek 1956 után (színes magyar dokumentumfilm, 50 perc)
Írók 1956 után (színes magyar dokumentumfilm, 40 perc)
A Magyar Írók Szövetsége 1956-ban (színes magyar dokumentumfilm, 40 perc)
1956 – diákszemmel (45 perc)
Sport, politika, olimpia – 1956 (Lies, spies and olympics) (színes, fekete-fehér ausztrál dokumentumfilm)
1956 és az emlékmű (magyar dokumentumfilm, 26 perc)
1956 nyomában (fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1956)
Cry Hungary (brit dokumentumfilm, BBC, 1986)
Diákparlament – Miskolc, 1956. (magyar dokumentumfilm, 1991)
1956 október (magyar dokumentumfilm, 1993)
A párt ökle (1945–1956) (A párt ökle) (magyar dokumentumfilm, 1994)
Tükörcserepek, Magyarország 1956 (színes magyar ismeretterjesztő film, 84 perc, 1996)
Angyal István – Tűzoltó utca 1956 (Angyal István) (színes magyar dokumentumfilm, 1996)
Itália és 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 37 perc, 1996)
Deportálások a Szovjetunióba – 1956 (magyar dokumentumfilm, 1996)
Gyermekdeportálások – 1956 (magyar dokumentumfilm, 1996)
Az út Szolnoktól Ungvárig – 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 55 perc, 1999)
Óbuda 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2001)
1956 – Erdély (színes magyar dokumentumfilm sorozat, 56 perc, 2003)
Kossuth tér 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2003)
Melbourne 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 67 perc, 2004)
Erdély 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 2004)
Kecskemét 1956 (színes magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2005)
Magyarország 1956 – a BBC jelenti (angol dokumentumfilm, 52 perc, 2006)
Hazatérés (magyar dokumentumfilm, 2006)
A szabadság vihara (Freedom’s Fury) (színes, fekete-fehér amerikai dokumentumfilm, 90 perc, 2006)
Csapataink harcban álltak ( színes magyar dokumentumfilm, 72 perc, 2006)

Festészet


Csizmadia Zoltán – 1965


Sárándi Tibor – 1956