Júl 17

Meghívó

Sziasztok Kedves Fiatalok!

Az Október 23. Alapítvány TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00856 azonosítószámú, „Jövőnket formáló múlt – történelmi és kulturális rendezvénysorozat”
első- megnyitó programja olvasható a meghívón a tervezett 8-ból.
2020. év augusztusában még 2 programunk aktuális, majd hamarosan a kész teljes eseménysorunk is a témákkal és az időpontokkal itt olvasható.

Kellemes időtöltést kívánunk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kuratórium

MEGHÍVÓ – Október 23. Alapítvány-docx

MEGHÍVÓ – Október 23. Alapítvány-pdf

Júl 06

907, Pozsonyi csata – tisztelgés, emlékezés Gyulán

Fotó: Rusznyák Csaba

Évezredes csataemlék

A Gyulai Vár tőszomszédságában helyezett el koszorút a Gyulai Október 23. Alapítvány a 907. július 4. és 7. között lezajlott nagy horderejű pozsonyi csata emlékére.

 A modern és egyetemes hadtörténet újra elővette a honfoglaló magyarok első komoly területvédő ütközetének dokumentumait, hogy azt méltán beépítsék a köztudatba.

Sok a tévhit a pozsonyi csata kapcsán (már kapásból a helyszín is: Szőke Béla Miklós nyomán esetleg Zalavár), de tény, hogy lezajlott és méltó helyre kell kerülnie a magyar történetírásban, hiszen a kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. Ebből kifolyólag pl. a USA-beli West Point Katonai Akadémián szerepel a pozsonyi csata a konzultációs témák között, ahogy sok más magyar vonatkozású hadtörténeti esemény is. A honfoglaló magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé a Fischa folyó mentén, Linzig eljutva, Moráviát elszakítva, 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét (Marcha Orientalis), ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy jelentősen visszaszorítsa (akár ki is írtsa) őket. A csata azonban a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amelyben a bajor nemesség nagy része életét vesztette (pl. a seregeket vezető Luitpold bajor herceg). Ezt követően majd 120 évig (II. Konrád német-római császár 1030-as támadásáig) nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére. Őseink újabb területeket nyertek az Enns folyóig, amely 955-ig, a végső soron vesztes augsburgi csatáig országhatárvonal is lett. A leghitelesebb forrás Johannes Aventinus: Annales Boiorum című nekrológiuma, amelyben a korabeli magyar harcmodort is taglalja. Ennek legfontosabb elemei: meghátrálás színlelése, majd gyors rajtaütés, hátrafelé nyilazni képes lovasság, kiváló úszástudás. A nyilazás elemeit az eleki hagyományörzők is megmutatták a vár melletti füves téren.

A pozsonyi csata 1111. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre hagyományőrzők vonultak fel a fővárosi Hősök terére az Andrássy úton 2018-ban. A cél az volt, hogy ne csak az USA függetlenségi napjától legyen hangos a hazai sajtó, hanem emlékezzünk meg egy sikeres magyar csatáról is, amely során eleink megerősítették létjogosultságunkat a Kárpát-medence szívében.

Erről emlékezett meg az Október 23. Alapítvány is, hiszen az 1956-os eseményekre  gondolva kötelességének érezte felhívni a figyelmet egy olyan eseménysorra is, ahol a magyarok kiálltak elveikért, fennmaradásukért, honi létükért. Tisztelettel az emlékezés szónoka:

Fodor György kurátor, szónok és Bagyinszki Zoltán elnök a  pr. szervezője.

jún 17

Tisztelgő emlékezés Nagy Imre szobránál 2020.


Alapítványunk részvételével is, Békéscsabán június 16-i évfordulón közösen tisztelegtünk, emlékeztünk, koszorúztunk a Nagy Imre Társaság és a POFOSZ helyi képviselőivel,
Békéscsaba város alpolgármesterével. Szomorú érzés ilyen szerény létszámmal a részvételünk. Nem is értem hol vannak a fiatalok, a nyugdíjasok, a civilek, a pártok képviselői. ( Ébresztő!!!!)

Bagyinszki Zoltán