okt 25

SAJTI IMRE: pesti őrszemesből békési főrendőr

A gyulai megtorlások katonai ügyészéből előbb Békés megyei állambiztonsági alvezető, majd rendőrfőkapitány-helyettes lett. Ő talán megbánta, amit tett.

Az 1927-ben Sarkadon született Sajti Imre felmenői két nemzedékre visszamenőleg cukorgyári munkások voltak, elődei foglalkozását ő is folytatta szülővárosában. 1945 augusztusában Budapestre ment és rendőrnek állt, a kommunista pártba egy év múlva lépett be. Eleinte a Nagykörúton szolgált őrszemesként, majd az angyalföldi kapitányságra került. Elvégezte a tiszthelyettesi iskolát és a rendőrtiszti akadémiát, így 1949-ben alhadnagyi rendfokozattal véglegesítette az akkori belügyminiszter, Kádár János. A tárcához került, ahol egészen 1953-ig főhadnagyként az ügyészi csoport előadója volt.

Bár arról nincs információ, hogy leérettségizett volna, személyes elmondása szerint a forradalom alatt félbeszakadt jogi tanulmányait 1957-ben fejezte be, majd bírói és államügyészi képesítést szerzett. Mégis, már jóval ezelőtt, 1953 szeptemberétől átkerült a Legfőbb Ügyészséghez. Jogi végzettség nélkül két éven keresztül a XIX. kerület vezető ügyésze volt. 1955-ben megyéjébe helyezték vissza: egészen 1960-ig városi és járási vezető ügyészként dolgozott Gyulán. Ez az időszak Sajti életpályája fordulópontjának bizonyult. 1956 októberében a gyulai forradalmi tanács felfüggesztette, s novemberben (1958-as minősítése szavaival élve) „jelentkezett a katonai karhatalmi alakulathoz, ahol mint katonai ügyész igen hathatósan működött közre az ellenforradalom felszámolásában. Több esetben látta el a vádképviseletet statáriális tárgyalás alá kerülő ügyekben.” A rögtönítélő szakaszban történt hathatós közreműködés után korábbi hivatalát 1957 márciusában vette át ismét. A még mindig csak harmincéves Sajti a kádári megtorlás kezdetekor már maga mögött tudhatott egy rendőrtiszti, egy kerületi és városi-járási vezető közvádlói pályaszakaszt, továbbá volt karhatalmista és katonai ügyész.

Mányi Erzsébet és Farkas Mihály

Olvasd tovább

jún 17

Nagy Imre és társai kivégzése 59., újratemetésük 28. évfordulóján rendezett koszorúzás

Tisztelt Egybegyűltek, Megemlékezők! Kedves Diákok, Vendégeink!

Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposvárott. Egész élete folyamán megőrizve paraszti származását, a somogyi földet és magyarságát. Ritka volt mindez az internacionalizmus történetében. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba kerül, és mint oly sokan, Ő is belép a bolsevik pártba. A háború poklában, az elképzelhetetlen nyomor közepette szép új, és nem utolsósorban igazságot ígérő, a szociális igazságtalanságot elsöprő garnitúra soraiba. Az 1920-as évek elején tér haza, letartóztatják, előzőleg kizárják a Bethlen Istvánnal paktumot kötő szociáldemokraták közül. Az illegális kommunista és ellehetetlenített szociáldemokraták sorsát követi Ő is. Moszkvába megy, a Kommunista Internacionálé agrárkérdéseivel foglalkozik, a II. világháború alatt rádiós műsorok szerkesztője.

Olvasd tovább

jún 11

Nagy Imre és társai kivégzése 59., újratemetésük 28. évfordulóján rendezett koszorúzás – Meghívó

M E G H Í V Ó

A NAGY IMRE TÁRSASÁG BÉKÉSCSABAI SZERVEZETE
TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES ISMERŐSEIT

NAGY IMRE
MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE ÉS TÁRSAI kivégzése 59., újratemetésük 28. évfordulóján RENDEZETT KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉGRE.

Ideje: 2017. június 16. (péntek) 9.30 óra
Helye: Békéscsaba, Nagy Imre tér

A mártírokra emlékeznek:
Szabó László tanár, Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
A Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanulói.

Békéscsaba, 2017. június 6.
Nagy Sándor
elnök

Koszorú elhelyezési szándékát jelezze Nagy Sándor elnöknél a +36304634969 telefonszámon vagy knagysandor@freemail.hu e-mail címen 2016. június 15-ig.

„…Magyarországon minden csöndes,
Éj van idefönt nappal is.
Valahány fáklya, mind förtelmes.
Valahány harang, mind hamis.

Magyarországon minden csöndes,
De bent, a szívünk gyökerén,
Mint tenger hullám,egyre verdes,
Egyre csapdos a jóremény.”

Pákozdy Ferenc:V.